Kezdődik hétfőn az új tanév, a remények szerint személyes részvételű oktatásban vehetnek részt végig a gyerekek
Fotó: Gábos Albin
A szaktárca és az oktatási illetékesek arra törekszenek, hogy zökkenőmentessé tegyék az új tanévet – mondta el a Krónikának Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. Felvetésükre, miszerint sokan rebesgetik, újra távoktatásba kényszerülhetnek a gyerekek, hogy a tanintézetek spóroljanak a fűtésszámlával, Kallós Zoltán leszögezte, „mereven elzárkóznak” ettől a lehetőségtől.
2022. szeptember 05., 08:162022. szeptember 05., 08:16
2022. szeptember 05., 10:112022. szeptember 05., 10:11
Hozzávetőleg 150 ezer gyerek tanul magyar nyelven óvodától középiskoláig a szeptember 5-én, hétfőn kezdődő új tanévben. Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Krónika megkeresésére elmondta, a gyereklétszám folyamatosan csökken országos szinten, ez alól a magyar tannyelvű oktatás sem kivétel, évről évre, ha minimális mértékben is, de csökkennek a számok.
„Azt szeretnénk, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, melyek ezt az apadási folyamatot lelassítják, ideális az lenne, ha meg is tudnánk állítani a csökkenő tendenciát” – mondta az államtitkár. Kérdésünkre, hogy voltak-e gondok a magyar tannyelvű osztályok, csoportok létrehozásával, Kallós Zoltán kifejtette, idén nyáron nem érkeztek erre vonatkozó megkeresések.
„Ilyen téren jó volt az együttműködés, a kommunikáció a tanintézetek, a tanfelügyelőségek és az oktatási minisztérium kisebbségi osztálya között” – értékelt a szakpolitikus.
Elutasítják a szegregáció vádját a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola ügyében érintett oktatási és egyházi vezetők a Csűry István református püspök Facebook-oldalán közzétett román nyelvű nyilatkozatban.
A szokásos tanévkezdési előkészületeken nagyjából mindenki túl van – mutatott rá Kallós Zoltán. „Kihívások vannak bőven, mert az elvárások természetes módon nagyok, mindenki azt szeretné, hogy nagyon jól felkészült pedagógusok nagyon jól felszerelt iskolaépületekben, nagyon jó körülmények között taníthassák a gyerekeket. Az oktatási minisztériumnak a kereteket kell megteremtenie, viszont nagyon fontos, hogy helyi szinten az önkormányzatok, a tanfelügyelőségek, a tanintézetek hogyan készülnek a tanévre” – tette hozzá az államtitkár.
Rámutatott, szeptember első felében szervezték Bukarestben a tanácskozásokat a szaktanfelügyelőkkel, a módszertanos pedagógusokkal, beszámolnak a különböző újdonságokról, mindenki választ kap azokra a kérdésekre, melyek még nem világosak, és ezeket a tanácskozásokat végül megyei szinten is megtartják. Az idei tanév szerkezete megváltozott, nem félévekre, hanem öt modulra osztják, ugyanakkor a működési szabályzat is módosult.
Országszerte több mint 3 millió óvodás és iskolás kezdi el a 2022–2023-as tanévet hétfőn. Az új iskolai év sok szempontból más, mint a tavalyi. Többek közt nem félévekre, hanem öt modulra lesz osztva a tanév.
Fotó: Gábos Albin
„Elkészült a magyar tagozat számára a tizedikes román tankönyv, és ez premier, hiszen a kísérleti nemzedéknek a középiskolában egyáltalán nem volt tankönyve” – számolt be az államtitkár. Mint mondta, ennek a tantervnek és tankönyvnek az elkészítését a kisebbségi ügyosztály koordinálta, abban bíztak, hogy már iskolakezdésre a padokon lesz az új tankönyv, ez végül 8–10 napos késéssel fog megtörténni, ám ez még hibahatáron belül van.
„Még mindig jobb, mint eddig, amikor ennek az évfolyamnak egyáltalán nem volt tankönyve” – mutatott rá az államtitkár.
Az előkészítőtől nyolcadik osztályig megreformált tantervet nem követte a középiskolai program, továbbra is a születésük előtt, 2004-ben jóváhagyott tankönyvekből tanulnak. Az oktatási minisztérium öt nappal az iskolakezdés előtt kibocsátott egy sor módszertani útmutatót, vagyis minden tantárgyból ezek alapján tanítanak majd a tanárok.
Több mint 17 800 tanintézetben csaknem 3 millió óvodás és iskolás kezdi el a 2022/2023-as tanévet hétfőn.
Lejárt az új tanügyi törvény tervezetének 43 napos közvitája, nagyon sok észrevétel, módosítási javaslat érkezett – mutatott rá Kallós Zoltán. Hozzátette, csütörtökön megkezdődött az őszi parlamenti ülésszak, elvileg a törvénytervezet bekerül a parlamentbe megvitatásra. Az az elképzelés, hogy még az őszi ülésszak folyamán megszavazzák, annak érdekében, hogy 2023 szeptember 1-től már az új törvény szerint szervezhessék meg az oktatást Romániában – részletezte az államtitkár. Ehhez kapcsolódóan új kerettanterveket és új tanterveket kell írni, ennek az előkészítő szakaszában vannak.
„Most a kerettantervekkel és tantervekkel kezdünk gőzerővel foglalkozni, a kisebbségi államtitkárság koordinálja a kisebbségi román, a magyar anyanyelv tantárgyak tanterveit, az oktatási minisztérium többi munkacsoportjában pedig szakemberek dolgoznak, akik ismerik az adott tantárgyat és a kisebbségi problémákra is oda tudnak figyelni” – mondta Kallós.
Kezdődik hétfőn az új tanév, a remények szerint személyes részvételű oktatásban vehetnek részt végig a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
Felvetésükre, hogy sokan rebesgetik, újra távoktatásba kényszerülhetnek a gyerekek, hogy a tanintézetek spóroljanak a fűtésszámlával, Kallós Zoltán leszögezte, „mereven elzárkóznak” ettől a lehetőségtől. Úgy fogalmazott, mindenki megtapasztalhatta, mennyire hátrányosan érintette az online oktatás még azokat is, akiknél minden feltétel adott volt, létezett széles sávú, jó minőségű internet-hozzáférés, laptopok, táblagépek.
„Az online oktatás időszaka hátráltatta a tanulási folyamatot, erre semmiképp nem szeretnénk visszatérni” – mondta az államtitkár. Hozzátette, az energiaárak növekedése miatt kihívást jelent a nagy iskolaépületek megfelelő kifűtése, hiszen az is megengedhetetlen, hogy bárhol 15 fokban, sálban-sapkában tanuljanak a gyerekek. „Az oktatás rovására nem lehet spórolni, bízom benne, hogy közös erőfeszítéssel le tudjuk győzni a nehézségeket” – szögezte le Kallós Zoltán.
A jelek szerint a tanévkezdés még mindig váratlanul éri a hatóságokat, továbbra is vannak olyan iskolák, ahol az udvaron vannak a vécék – jelentette ki kedden a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy fiatalember meghalt, három személy pedig megsérült egy kedd délutáni közlekedési balesetben a Maros megyei Apold község környékén.
Az Európai Parlament elnöke a Temesvár az Európai Értékekért Díj idei kitüntetettje. Roberta Metsola a május 22-i ünnepségen veheti át az elismerést.
Ha megvalósul a költözés, több mint 15 éve húzódó ügy végére kerülhet pont, Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt Vauban-típusú vára civil használatba mehet át.
A következő napokban fokozatos lehűlés kezdődik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 4-éig érvényes előrejelzéséből.
Lehoztak kedd hajnalban a hegyimentők a Máramarosi-havasokból két ukrán állampolgárt, akik egy meredek hegyoldalon jutottak át Romániába – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Életét vesztette egy tinédzser húsvéthétfőn rollerezés közben Argeș megyében. Ezzel egy időben egy motorkerékpáros súlyos állapotban kórházba került Fehér megyében, miután villámcsapás érte.
Erdélyben kihelyezik a fekete lobogót a katolikus templomokra, Ferenc pápa temetése napjáig pedig mindennap délben és este 7 órakor meghúzzák a harangokat a Szentatya lelki üdvéért.
„Krisztus mai követőiként nekünk is tanúkká kell válnunk: szavainkkal és egész életünkkel kell hirdetnünk, hogy Krisztus él, és az Ő szeretete mindannyiunkat átformálhat” – üzeni a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye pásztorlevele.
„Adjunk hálát az irgalmas Istennek mindazért, amit Ferenc pápa által feltárt nekünk küldetésünkről és örök célunkról” – írja a katolikus egyházfő húsvéthétfőn bekövetkezett halálára Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püsp
A csíkszeredai polgármesteri hivatal kezdeményezi, hogy a pápai útként ismert utat, amelyen Ferenc pápa 2019-ben végig haladt a Hármashalom-oltárhoz, a hétfő reggel elhunyt Szentatyáról nevezzék el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!