A református egyház éppen a váradi önkormányzat megkeresése nyomán alakította át úgy a belső teret az épület felújítása során, hogy osztálytermeket lehessen bennük létrehozni
Fotó: Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
Elutasítják a szegregáció vádját a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola ügyében érintett oktatási és egyházi vezetők a Csűry István református püspök Facebook-oldalán közzétett román nyelvű nyilatkozatban.
2022. szeptember 03., 13:092022. szeptember 03., 13:09
2022. szeptember 03., 13:182022. szeptember 03., 13:18
A nyilatkozat aláírói – Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Rácz Beáta, a román és magyar tagozattal működő Nicolae Bălcescu Általános Iskola igazgatóhelyettese és Bíró Emese, a magyar szülői szövetség elnöke – a román oktatási miniszter 2016/6134-es szegregációellenes rendeletére hivatkoznak, amely rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezése nem minősül szegregációnak.
Mint arról beszámoltunk, Nagyváradon a szeptember 5-ei iskolakezdés előtti napokban az keltett indulatokat, hogy az oktatásügyi minisztérium – szegregáció gyanúja miatt – nem járult hozzá ahhoz, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tannyelvű osztályai a református püspökség által ingyenesen felajánlott, újonnan felújított épületbe költözzenek. Ezért az iskolában hétfőtől – a megfelelő számú tanterem hiányában – két váltásban indul a tanítás.
A péntek este közzétett, az MTI által idézett nyilatkozat aláírói közlik: a református püspökség 2021-ben vásárolta a Bălcescu-iskola számára felajánlott épületet és eredetileg diákotthont és szegénykonyhát szeretett volna berendezni benne, de 2021 februárjában a magyar közösség, az iskola tanári és szülői közössége, valamint az önkormányzat részéről érkező megkeresések nyomán módosították a terveket. Az épület felújítása során úgy alakították át a belső teret, hogy osztálytermeket lehessen bennük létrehozni; 2021 márciusában aláírták a polgármesteri hivatallal azt a szerződést, amelynek értelmében az egyház díjmentesen haszonkölcsönbe adja a saját költségén felújított és bebútorozott épületet, hogy ebben működhessenek a Bălcescu-iskola magyar osztályai.
Ekkor az oktatás körülményeit ellenőrző hatóság (ARACIP) szakértői kiszálltak a helyszínre, és megállapították, hogy az épület minden szempontból megfelel az oktatási céloknak. Ahhoz azonban, hogy az iskola használatba vegye az épületet, az ARACIP jóváhagyását miniszteri rendeletben kellett volna kihirdetni, amelyet Románia Hivatalos Közlönyében is közzé kellett volna tenni. E miniszteri rendelet, mely a nagyváradi mellett további négyszáz romániai oktatási helyszín helyzetét tisztázná, mindeddig nem jelent meg.
A nyilatkozat aláírói arra is kitértek, hogy a magyar osztályoknak a református egyház által felajánlott épületbe való elköltöztetésével valamennyi érintett fél egyetértett. Az iskolán kívülről érkezett a szegregációs vád, amely alapján augusztus végén egy minisztériumi bizottság megvizsgálta a költözés ügyét. Az aláírók úgy vélték, a törvény téves értelmezéséből fakad a Bihar megyei tanfelügyelőségnek az az értelmezése, hogy a költözés kapcsán fennáll a szegregáció veszélye. Leszögezték: az ügyben eljáró valamennyi fél a helyi közösség érdekét nézve, jóhiszeműen járt el.
Csűry István püspök szombaton az MTI kérdésére úgy értékelte, hogy valakik ráütöttek az egyház kinyújtott segítő kezére. „Nem adjuk fel azt a küzdelmet, hogy a jót adni kell, és a jót adjuk, még akkor is, ha ilyen nehézségekkel szembesülünk” – nyilatkozta a püspök, hozzátéve, a Bălcescu-iskola magyar osztályai eddig is külön épületben működtek, azt az épületet viszont már nem kívánta tovább bérelni az önkormányzat. Ezáltal viszont csak a magyar osztályok „kerültek az utcára”, az ő segítségükre sietett az egyház. A püspök érthetetlennek tartja a szegregáció vádját ilyen körülmények között. Hozzátette: minden rászorulónak szívesen nyújtanak segítséget, de ehhez becsületesnek és őszintének kell lenni.
Szegregációra hivatkozva akadályozzák a nagyváradi Nicolae Bălcescu általános iskola magyar osztályainak elköltöztetését pár nappal a tanévkezdés előtt.
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
szóljon hozzá!