Fotó: Ccr.ro
Az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a bukaresti alkotmánybíróság a parlamenti képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörléséről szóló jogszabályt. Ennek nyomán a törvényhozóknak továbbra is jár a speciális nyugdíj. A törvényhozók az utóbbi években többször megszavazták kiváltságaik eltörlését, de az alkotmánybíróság valamennyi alkalommal megmentette az átlagnyugdíj többszöröségére rugó speciális járandóságaikat.
2023. november 28., 18:432023. november 28., 18:43
2023. november 28., 19:532023. november 28., 19:53
A különnyugdíjakról rendelkező törvényről hozott határozatát kedden hozta nyilvánosságra a bukaresti taláros testület. Az alkotmánybíróság szerkesztőségünkhöz eljuttatott döntésében azzal indokolja a speciális illetmény eltörlésének megvétózását, hogy a különleges nyugdíj „szerzett jognak” minősül. A taláros testület megállapította, hogy a képviselők és szenátorok különnyugdíját eltörlő törvény csak akkor alkotmányos, ha a jövőre vonatkozik, így a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkező törvényhozók továbbra is jogosultak a juttatásra.
„A juttatás eltörlése sértené a szerzett jog védelmének elvét” – szerepel a határozatban. Az alkotmánybírák ennek megfelelően szavazattöbbséggel megállapították, hogy a különnyugdíjakat eltörlő 2023/192-es törvény akkor alkotmányos, ha nem azokra a képviselőkre és szenátorokra vonatkozik, akik a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkeztek. „A parlamentnek alkotmányos joga a jövőre vonatkozóan eltörölni a különnyugdíjakat” – olvasható a közleményben.
A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta koalíció vezetői akkor azt hangoztatták, hogy a döntés azt üzeni, miszerint a törvényhozók saját magukon kezdik a kiváltságok eltörlését, különben nem lenne erkölcsi alapjuk a helyreállítási tervben (PNRR) is vállalt nyugdíjreform végrehajtására. A parlament akkor ellenszavazat nélkül elfogadta a szociáldemokrata Alfred Simonis ideiglenes képviselőházi elnök tervezetét.
Fotó: Krónika
A bukaresti parlament 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a törvényhozók megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől, rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. Ennek alapján egy volt törvényhozó az éppen aktuális képviselői (szenátori) illetmény mintegy negyedét kaphatja meg nyugdíjpótlékként, ha egy teljes, négyéves mandátum idején tevékenykedett a parlament tagjaként. Két teljes mandátum után a törvényhozói juttatás felére, három vagy több mandátum után pedig annak háromnegyedére jogosult.
Alkotmányellenes a jogszabály, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon – döntött csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróság tavaly eljárásrendi hibákra hivatkozva érvénytelenítette a törvényhozói különnyugdíjak eltörléséről szóló törvényt, mint ahogy korábban több ízben is „megmentette” a különböző kiváltságos társadalmi kategóriák számára bevezetett, az átlagnyugdíj többszörösére rúgó speciális járandóságokat. A taláros testület idén októberben – helyt adva a legfelsőbb bíróság óvásának – alkotmányellenesnek nyilvánította azt a jogszabályt is, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon. Az alkotmánybírák úgy ítélték meg, hogy a jogszabály életbe léptetése korlátozná a munkához való alkotmányos jogot.
A legfelsőbb bíróság június 29-én fordult az alkotmánybírósághoz a szolgálati nyugdíjakról szóló törvény, valamint a nyugdíj- és illetményhalmozásról szóló törvény módosításával kapcsolatban. Mindkét törvényt június 28-án fogadta el a parlament. Az alkotmányellenesnek minősített jogszabály értelmében a közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasoknak a jogszabály hatályba lépése után elvileg egy hónapon belül kellett volna választaniuk: munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön, és a nyugdíjat választják.
A parlament októberben megszavazta a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra. A Klaus Iohannis államelnök által kihirdetett törvényt heves bírálatok érik, román ellenzéki pártok szerint ugyanis „örökre megőrzi az előjogokat”.
Miközben közfelháborodás övezi, hogy a kormánynak nem sikerült megnyugtatóan rendeznie a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati időskori juttatások értékét, a nyugdíjpont emelésével jobbról előztek az állami nyugdíjalapból kiutalt járandóságok.
Klaus Iohannis államfő ki is hirdette csütörtökön a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra a parlament.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.
A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.
Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
Mélyen aggasztónak tartja a Kommunizmus Bűneit és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER), hogy fiatalok egy csoportja Nicolae Ceaușescu nevét skandálta egy tengerparti fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!