A jogszabály olyan előírásokat is tartalmaz, amely az RMDSZ és a jobbközép ellenzék szerint ellehetetleníti az egyesületek és alapítványok működését
Fotó: Cdep.ro
A szavazás megismétlése után elfogadta a képviselőház szerdán a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet.
2018. október 24., 15:592018. október 24., 15:59
2018. október 24., 17:342018. október 24., 17:34
A plénum szerdai ülésén kétszer bocsátották szavazásra a törvényjavaslatot. Először az elfogadásához szükséges 165 helyett csak 163 támogató voksot kapott az indítvány. A Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Daniel Suciu azonban kérte a szavazás megismétlését, arra hivatkozva, hogy a teremben ülő több kollégájának voksa nem jelent meg a kijelzőn az összesítéskor. A második szavazáson végül 170 támogató és 70 ellenszavazattal elfogadták a tervezetet. Az ellenzék máris bejelentette: alkotmányossági óvást emel az eljárás ellen.
A jogszabály a pénzmosás elleni európai irányelvet hivatott beépíteni a romániai joggyakorlatba, ám olyan előírásokat is tartalmaz, amely az RMDSZ és a jobbközép ellenzék szerint ellehetetleníti az egyesületek és alapítványok működését. A megszavazott javaslat többek között előírja, hogy a különféle egyesületeknek és alapítványoknak kötelező módon be kell jelenteniük az illetékes állami intézményeknek a támogatások haszonélvezőit. Az alsóház jogi bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat értelmében kivételt képeznek e kötelezettség alól a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának tagszervezetei – beleértve az RMDSZ-t.
A kormánykoalícióval más esetekben együttműködő RMDSZ-t az is a tervezet ellen fordította, hogy a Szociáldemokrata Párt megpróbálta „lekenyerezni” a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezeteket – köztük az RMDSZ-t is –, kivonva őket a többi civil szervezetre érvényes előírás hatálya alól. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezettel kapcsolatos szavazás miatt, amelyet a szövetség képviselői nem szavaztak meg.
„Disznóság volt megismételni a szavazást. Ez az eljárás nem fogadható el, nagy hiba volt. A képviselők szavaztak, és a törvény nem ment át. Nem lehet, hogy tíz perc múlva felébredsz, és azt mondod, szavazzunk még egyszer. Valóban a határon volt, 163 voks volt és 165-re lett volna szükség. De elfogadhatatlan addig ismételni a szavazást, amíg megvan a kellő szavazatszám” – nyilatkozta Kelemen, hozzátéve, ezzel ismét bebizonyosodott, hogy a koalíciós pártok „nem függnek az RMDSZ szavazataitól”.
A szövetségi elnök azt mondta, amennyiben az ellenzéki pártok megtámadják a jogszabályt az alkotmánybíróságon, a beadvány tartalmának függvényében az RMDSZ is támogathatja azt. Közben Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök a témáról nyilatkozva cáfolta, hogy az RMDSZ-es képviselők voksaiért cserében szavazták meg a kisebbségi szervezeteknek kedvező módosító javaslatot. A képviselőház döntő fórumként szavazott a jogszabályról.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!