Azt is kimondták, hogy sérült a szólásszabadsághoz való joga, amikor menesztése egyik indokaként az igazságügy működését szabályozó törvények módosítását bírálta.

A volt főügyész keresetében egyrészt arra hivatkozott, hogy az alkotmánybírósági döntés ellen nem volt lehetősége fellebbezni, másrészt arra, hogy egy olyan konfliktus miatt menesztették, amelynek ő közvetlenül nem is volt részese, mivel az az igazságügyi tárca és az elnöki hivatal között zajlott.

A Romániai Bírák Fóruma és a Kezdeményezés az Igazságügyért Egyesület az ítéletre reagálva közleményt adott ki, amelyben leszögezte:

A közlemény szerint az EJEB ítélete az alkotmánybírák kinevezési gyakorlatának felülvizsgálatát is aktuálissá teszi.

Tudorel Toader akkori igazságügy-miniszter ugyanakkor kedden leszögezte: nem ő a felelős Kövesi menesztéséért, hiszen ő csak javasolta a korábbi főügyész leváltását, azt pedig az alkotmánybíróság ítélete tette kötelezővé az államfő számára.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az EJEB semmilyen bírálatot sem fogalmazott meg a taláros testülettel szemben, és nem az alkotmánybírák döntése miatt ítélt ily módon.

Klaus Iohannis államfő szerint az ítélet példa nélküli, nem maradhat következmények nélkül, és még inkább megtépázza az alkotmánybíróság hitelességét, amelynek nem csupán a Kövesivel kapcsolatos döntését kell átértékelnie, hanem az egyszerű, politikai nyilatkozatokkal kapcsolatosakat is.

Ludovic Orban miniszterelnök úgy vélekedett: a korábbi PSD-kormány „kompromittálta” az alkotmánybíróságot, amely döntése meghozatalakor nem csupán az alkotmányt vette figyelembe.

Mint arról beszámoltunk,

Klaus Iohannis államfő azonban megtagadta a leváltását, mondván, elégedett Kövesi és a DNA tevékenységével. Toader azonban alkotmánybírósághoz fordult, amely arra kötelezte az államfőt, hogy a szakminiszter javaslatának eleget téve menessze Kövesit.

A taláros testület 2018. május 30-án május állapította meg, hogy az államfő alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő az államhatalmi ágak között azáltal, hogy elutasította a Kövesi leváltására irányuló javaslatot, és kimondta: az államfőnek ki kell adnia a főügyész leváltásáról szóló rendeletet. Ezt a döntést az elnök július 9-én ültette gyakorlatba.

Keresetét azzal indokolta, hogy a jövőben megakadályozza a visszaéléseket a vezető beosztású ügyészek leváltása esetén, az, hogy ne lehessen „térdre kényszeríteni” az ügyészeket, és kedden is ennek a jelentőségét emelte ki az ítéletet kommentálva.

Kövesit tavaly megválasztották a létrehozandó uniós ügyészség első főügyészévé.