Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter
Fotó: Gov.ro
Kilencezer lejes értékhatárt vezetne be a hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározásánál a román igazságügyi minisztérium, amelynek javaslata eltér a szenátusban megszavazott 250 ezer lejes összeghatártól. Nicolae Ciucă miniszterelnök közölte, a liberálisok támogatják ezt a kezdeményezést.
2023. március 29., 20:562023. március 29., 20:56
2023. március 30., 00:472023. március 30., 00:47
A szaktárcának szerdán az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott tájékoztatása szerint a Büntető törvénykönyv (Btk.) hivatali visszaélésre vonatkozó, 297-es számú cikkelyéről meghozott 2017/392-es alkotmánybírósági határozat 55-ös paragrafusa szerint szükség van a tett elkövetésével okozott kár küszöbértékének és a kár körülményeinek megállapítására,
Ugyanazon alkotmánybírósági határozat 56-os paragrafusa szerint a jogalkotónak kötelessége, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményére vonatkozó jogszabályokban megszabja a kár értékhatárát és a cselekmény elkövetéséből eredő sérelem intenzitását, mivel a hivatali visszaélés tettének passzív volta miatt következetlen és instabil helyzetek állhatnak elő, amelyek ellentétesek a törvény egyértelműségének és kiszámíthatóságának követelményével.
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Krónika megkeresésére azt, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását.
Az igazságügyi minisztérium leszögezi, hogy sem Románia alkotmánybíróságának határozataiban, sem a Velencei Bizottság ajánlásaiban nem szerepel egy gazdaságilag vagy pénzügyileg kifejezhető konkrét értékhatár a hivatali visszaélés bűncselekményként való meghatározására. Az igazságügyi minisztérium a hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározásánál 9000 lejes értékhatárt fog javasolni a vonatkozó törvény módosításakor – olvasható a tájékoztatásban.
A kormányfő-pártelnök hozzátette, felhatalmazta Gabriel Andronachét, a PNL képviselőházi frakcióvezetőjét, hogy a törvénytervezet alsóházi vitája során terjessze be a liberálisok módosító javaslataként a 9000 lejes összeghatárról szóló kezdeményezést. Marcel Ciolacu, a PSD elnöke szintén a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a koalíció támogatja az igazságügyi miniszter javaslatát. „Tárgyaltam Ciucă miniszterelnök úrral is, és el fogjuk fogadni a törvény módosításait” – írta a politikus.
Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika megkeresésére szintén az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta, hogy a parlament felsőháza megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely kimondja: a hivatali visszaélés csak akkor minősül börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek, ha az elkövető által okozott kár eléri a 250 ezer lejt. A szenátusi döntés miatt az ellenzék tiltakozó akciókat helyezett kilátásba.
A szenátusban elfogadott törvénymódosítás szerint 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a köztisztviselő, aki hivatali kötelességei teljesítése során tudatosan elmulasztja egy törvényi előírás végrehajtását, vagy pedig az előírást egy másik jogszabály megsértésével hajtja végre, és ezzel legalább 250 000 lejes kárt okoz vagy súlyosan károsítja egy természetes vagy jogi személy jogait vagy jogos érdekeit. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntéshozó kamaraként.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolta meg szerdán a két nagyobbik kormánypárt vezetőit, Nicolae Ciucát és Marcel Ciolacut, hogy „szabad kezet adtak a 250 ezer lej alatti lopásnak”.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!