Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni
Fotó: RMDSZ
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika megkeresésére, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely kimondja: a hivatali visszaélés csak akkor minősül börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek, ha az elkövető által okozott kár eléri a 250 ezer lejt. A szenátusi döntés miatt az ellenzék tiltakozó akciókat helyezett kilátásba.
2023. március 29., 18:302023. március 29., 18:30
2023. március 29., 18:382023. március 29., 18:38
Heves tiltakozást váltott ki a román ellenzéki pártok és civil szervezetek részéről, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról fogadott el törvénytervezetet szerdai ülésén a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa, amelyben egyebek mellett értékhatárt vezet be a hivatali visszaélés meghatározásánál. Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor a vitatott módosítás kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, szükségszerű volt a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosítása, ez a kormány egyik prioritása volt.
„A legfőbb oka ennek az, hogy nagyon sok olyan alkotmánybírósági ítélet született, amely kötelezi a jogalkotót arra, hogy ezt módosítsa, hiszen a Btk. és a perrendtartás nagyon sok paragrafusa alkotmányellenes. Nekünk kötelességünk ezeket módosítani.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt ugyanakkor elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni. „Az persze vitatható, és soha nem lesz széles körű megegyezés arról, hogy mi az az összeghatár, ami fölött bűncselekménynek minősül a hivatali visszaélés, és mi az, ami alatt nem” – mutatott rá.
Felvetésünkre, hogy miért éppen 250 ezer lejes határt szabtak meg, kifejtette: ez volt a kompromisszumos megoldás.
– tette hozzá a szenátor.
A Krónika kérdésére, hogy a koalícióban ki vetette fel a módosítás szükségességét, Turos elmondta: ez evidencia volt, miután a taláros testület kimondta, hogy szükséges az összeghatár,
A hírhedt, 2017-es 13-as sürgősségi kormányrendelethez hasonló törvénymódosítást fogadott el szerdán a román szenátus, amely alsó határt szab annak, mekkora összegig nem tekinthető börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus szerdán 79 támogató és 25 elutasító vokssal szavazta meg a módosítást. A Büntető törvénykönyvhöz benyújtott, a hivatali visszaélés meghatározását pontosító módosító javaslatot a kormány terjesztette be, ebben azonban még csak az szerepelt módosításként a jelenlegi szöveghez képest, hogy belevették: a hivatali visszaélés a hatályos törvények, kormányhatározatok, sürgősségi kormányrendeletek vagy egyéb, törvényi erejű jogszabályok megsértését jelenti, ami kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció honatyái azonban ehhez is módosító javaslatot nyújtottak be, amely értelmében 250 000 lejes összegig nem szabadságvesztéssel megtorlandó bűncselekmény a hivatali visszaélés.
A szenátus csupán első kamaraként szavazott a módosításról, a végső szót a képviselőház mondja ki.
Mint ismeretes, 2017-ben, a Sorin Grindeanu jelenlegi PSD-s közlekedési miniszter, kormányfőhelyettes miniszterelnöksége idején elfogadott 13-as kormányrendelet – amelyet az akkori kabinet január 31-én későn este fogadott el – 200 000 lejben határozta volna meg a károkozás alsó értékét. Az elfogadást követő bel- és külföldi felháborodás és több százezres utcai tüntetések nyomán aztán a rendeletet visszavonták.
A hétfőn benyújtott módosító javaslatokat kedden vitatták meg a jogi bizottságban, a vitán az igazságügyi miniszter is jelen volt.
Ugyanakkor nem minden kormánypárti politikus ért egyet maradéktalanul a módosítással.
Emlékeztetett, hogy két alkotmánybírósági ítélet is kimondja az összeghatár megszabásának szükségességét, de a megoldás az, hogy egy jóval kisebb összeget határozzanak meg. Turcan reményét fejezte ki, hogy a képviselőház döntéshozó kamaraként kijavítja majd a hibát.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolta meg szerdán a két nagyobbik kormánypárt vezetőit, Nicolae Ciucát és Marcel Ciolacut, hogy „szabad kezet adtak a 250 ezer lej alatti lopásnak”.
Románia délkeleti része, Moldva egyes régiói és a Fekete-tenger teljes romániai partvidéke a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik Európában a GPS-zavarás szempontjából, ami napi szinten érinti a kereskedelmi repülőgépek navigációs rendszereit.
Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön kijelentette, hogy soha nem fog kormányt alakítani a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön, a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon a többi európai alaptól.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) minden intézkedést meghozott a választások jó körülmények közötti lebonyolítása érdekében – jelentette ki Toni Greblă, a hatóság elnöke.
Újabb felmérés szerint jut be az elnökválasztás második fordulójába George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke mögött nem sokkal lemaradva.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 23-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya.
A koalíciós partner Szociáldemokrata Pártot (PSD) ostorozta Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje elnöki programja ismertetésekor szerdán este.
Két, azonosítatlan repülő eszközt – minden bizonnyal az orosz hadsereg által Ukrajna ellen indított harci drónt – is észlelt szerdán este a román hadsereg az Ukrajnával határos Duna menti régióban, a lakosságot is riasztották.
Szerdai ülésén a kabinet jóváhagyja az 500 lej értékű szociális utalványok kiutalását a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek számára – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!