Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni
Fotó: RMDSZ
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika megkeresésére, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely kimondja: a hivatali visszaélés csak akkor minősül börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek, ha az elkövető által okozott kár eléri a 250 ezer lejt. A szenátusi döntés miatt az ellenzék tiltakozó akciókat helyezett kilátásba.
2023. március 29., 18:302023. március 29., 18:30
2023. március 29., 18:382023. március 29., 18:38
Heves tiltakozást váltott ki a román ellenzéki pártok és civil szervezetek részéről, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról fogadott el törvénytervezetet szerdai ülésén a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa, amelyben egyebek mellett értékhatárt vezet be a hivatali visszaélés meghatározásánál. Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor a vitatott módosítás kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, szükségszerű volt a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosítása, ez a kormány egyik prioritása volt.
„A legfőbb oka ennek az, hogy nagyon sok olyan alkotmánybírósági ítélet született, amely kötelezi a jogalkotót arra, hogy ezt módosítsa, hiszen a Btk. és a perrendtartás nagyon sok paragrafusa alkotmányellenes. Nekünk kötelességünk ezeket módosítani.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt ugyanakkor elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni. „Az persze vitatható, és soha nem lesz széles körű megegyezés arról, hogy mi az az összeghatár, ami fölött bűncselekménynek minősül a hivatali visszaélés, és mi az, ami alatt nem” – mutatott rá.
Felvetésünkre, hogy miért éppen 250 ezer lejes határt szabtak meg, kifejtette: ez volt a kompromisszumos megoldás.
– tette hozzá a szenátor.
A Krónika kérdésére, hogy a koalícióban ki vetette fel a módosítás szükségességét, Turos elmondta: ez evidencia volt, miután a taláros testület kimondta, hogy szükséges az összeghatár,
A hírhedt, 2017-es 13-as sürgősségi kormányrendelethez hasonló törvénymódosítást fogadott el szerdán a román szenátus, amely alsó határt szab annak, mekkora összegig nem tekinthető börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus szerdán 79 támogató és 25 elutasító vokssal szavazta meg a módosítást. A Büntető törvénykönyvhöz benyújtott, a hivatali visszaélés meghatározását pontosító módosító javaslatot a kormány terjesztette be, ebben azonban még csak az szerepelt módosításként a jelenlegi szöveghez képest, hogy belevették: a hivatali visszaélés a hatályos törvények, kormányhatározatok, sürgősségi kormányrendeletek vagy egyéb, törvényi erejű jogszabályok megsértését jelenti, ami kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció honatyái azonban ehhez is módosító javaslatot nyújtottak be, amely értelmében 250 000 lejes összegig nem szabadságvesztéssel megtorlandó bűncselekmény a hivatali visszaélés.
A szenátus csupán első kamaraként szavazott a módosításról, a végső szót a képviselőház mondja ki.
Mint ismeretes, 2017-ben, a Sorin Grindeanu jelenlegi PSD-s közlekedési miniszter, kormányfőhelyettes miniszterelnöksége idején elfogadott 13-as kormányrendelet – amelyet az akkori kabinet január 31-én későn este fogadott el – 200 000 lejben határozta volna meg a károkozás alsó értékét. Az elfogadást követő bel- és külföldi felháborodás és több százezres utcai tüntetések nyomán aztán a rendeletet visszavonták.
A hétfőn benyújtott módosító javaslatokat kedden vitatták meg a jogi bizottságban, a vitán az igazságügyi miniszter is jelen volt.
Ugyanakkor nem minden kormánypárti politikus ért egyet maradéktalanul a módosítással.
Emlékeztetett, hogy két alkotmánybírósági ítélet is kimondja az összeghatár megszabásának szükségességét, de a megoldás az, hogy egy jóval kisebb összeget határozzanak meg. Turcan reményét fejezte ki, hogy a képviselőház döntéshozó kamaraként kijavítja majd a hibát.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolta meg szerdán a két nagyobbik kormánypárt vezetőit, Nicolae Ciucát és Marcel Ciolacut, hogy „szabad kezet adtak a 250 ezer lej alatti lopásnak”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmének miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!