Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni
Fotó: RMDSZ
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika megkeresésére, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely kimondja: a hivatali visszaélés csak akkor minősül börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek, ha az elkövető által okozott kár eléri a 250 ezer lejt. A szenátusi döntés miatt az ellenzék tiltakozó akciókat helyezett kilátásba.
2023. március 29., 18:302023. március 29., 18:30
2023. március 29., 18:382023. március 29., 18:38
Heves tiltakozást váltott ki a román ellenzéki pártok és civil szervezetek részéről, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról fogadott el törvénytervezetet szerdai ülésén a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa, amelyben egyebek mellett értékhatárt vezet be a hivatali visszaélés meghatározásánál. Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor a vitatott módosítás kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, szükségszerű volt a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás módosítása, ez a kormány egyik prioritása volt.
„A legfőbb oka ennek az, hogy nagyon sok olyan alkotmánybírósági ítélet született, amely kötelezi a jogalkotót arra, hogy ezt módosítsa, hiszen a Btk. és a perrendtartás nagyon sok paragrafusa alkotmányellenes. Nekünk kötelességünk ezeket módosítani.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt ugyanakkor elismerte: magáról az összegről nehéz lenne közmegegyezésre jutni. „Az persze vitatható, és soha nem lesz széles körű megegyezés arról, hogy mi az az összeghatár, ami fölött bűncselekménynek minősül a hivatali visszaélés, és mi az, ami alatt nem” – mutatott rá.
Felvetésünkre, hogy miért éppen 250 ezer lejes határt szabtak meg, kifejtette: ez volt a kompromisszumos megoldás.
– tette hozzá a szenátor.
A Krónika kérdésére, hogy a koalícióban ki vetette fel a módosítás szükségességét, Turos elmondta: ez evidencia volt, miután a taláros testület kimondta, hogy szükséges az összeghatár,
A hírhedt, 2017-es 13-as sürgősségi kormányrendelethez hasonló törvénymódosítást fogadott el szerdán a román szenátus, amely alsó határt szab annak, mekkora összegig nem tekinthető börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus szerdán 79 támogató és 25 elutasító vokssal szavazta meg a módosítást. A Büntető törvénykönyvhöz benyújtott, a hivatali visszaélés meghatározását pontosító módosító javaslatot a kormány terjesztette be, ebben azonban még csak az szerepelt módosításként a jelenlegi szöveghez képest, hogy belevették: a hivatali visszaélés a hatályos törvények, kormányhatározatok, sürgősségi kormányrendeletek vagy egyéb, törvényi erejű jogszabályok megsértését jelenti, ami kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció honatyái azonban ehhez is módosító javaslatot nyújtottak be, amely értelmében 250 000 lejes összegig nem szabadságvesztéssel megtorlandó bűncselekmény a hivatali visszaélés.
A szenátus csupán első kamaraként szavazott a módosításról, a végső szót a képviselőház mondja ki.
Mint ismeretes, 2017-ben, a Sorin Grindeanu jelenlegi PSD-s közlekedési miniszter, kormányfőhelyettes miniszterelnöksége idején elfogadott 13-as kormányrendelet – amelyet az akkori kabinet január 31-én későn este fogadott el – 200 000 lejben határozta volna meg a károkozás alsó értékét. Az elfogadást követő bel- és külföldi felháborodás és több százezres utcai tüntetések nyomán aztán a rendeletet visszavonták.
A hétfőn benyújtott módosító javaslatokat kedden vitatták meg a jogi bizottságban, a vitán az igazságügyi miniszter is jelen volt.
Ugyanakkor nem minden kormánypárti politikus ért egyet maradéktalanul a módosítással.
Emlékeztetett, hogy két alkotmánybírósági ítélet is kimondja az összeghatár megszabásának szükségességét, de a megoldás az, hogy egy jóval kisebb összeget határozzanak meg. Turcan reményét fejezte ki, hogy a képviselőház döntéshozó kamaraként kijavítja majd a hibát.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolta meg szerdán a két nagyobbik kormánypárt vezetőit, Nicolae Ciucát és Marcel Ciolacut, hogy „szabad kezet adtak a 250 ezer lej alatti lopásnak”.
A legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy valós és mélyreható változást idézzen elő – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva az ASPES.
Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.
Az alkotmánybíróság is megfellebbezte pénteken a tavalyi elnökválasztást érvénytelenítő határozatát felfüggesztő csütörtöki bírósági ítéletet – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Alig több mint egy hét alatt, április 8. és 17. között több mint 130, a 2024. decemberi elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat megsemmisítésére vagy felfüggesztésére irányuló keresetet nyújtottak be a román táblabíróságokon – írja a <a href="https://hotnews.ro/
A George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje amerikai népszerűsítésére vonatkozó a szerződés nem lépett hatályba, és az ilyen szolgáltatásokért nem fizettek pénzt – közölte az érintett amerikai lobbicég.
A CSM az Igazságügyi Felügyelethez fordul annak a bírónak az ügyében, aki egy, a jogi szakértők által keményen bírált döntéssel felfüggesztette a tavalyi elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő alkotmánybírósági döntést.
Idén is folytatódik a munkaügyi minisztérium országos lombikbébi programja, amely jelentős anyagi támogatással segíti a meddőséggel küzdő párokat és egyedülálló nőket a gyermekvállalásban.
A medvét le kellene venni a szigorúan védett fajok romániai listájáról – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter és az alkotmánybíróság egykori tagja szerint az alkotmánybíróság határozatai véglegesek és nem támadhatók meg a bíróságon. Hasonlóan vélekedett Radu Marinescu igazságügyi miniszter is.
szóljon hozzá!