Klaus Johannis felelőtlenséggel, „rögeszmés hataloméhséggel” vádolta az ellenzéki szociáldemokratákat
Fotó: Presidency.ro
Klaus Johannis államfő szerint ötven százalék alá csökkent az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásának esélye, miután a bukaresti alkotmánybíróság az ellenzéki szociáldemokratáknak adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában.
2020. február 24., 19:542020. február 24., 19:54
2020. február 24., 20:062020. február 24., 20:06
A jobbközép elnök csütörtökön este arra reagált, hogy a taláros testület megállapította: Johannis alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást, ezért valaki mást kell jelölnie a kormányfői posztra. Az elnök nem kommentálta bővebben a taláros testület határozatát, azt mondta: az újabb kormányalakítási egyeztetésekkel és kormányalakítási megbízással megvárja az alkotmánybíróság indoklását.
Az MTI által idézett Johannis felelőtlenséggel, „rögeszmés hataloméhséggel” vádolta a szociáldemokratákat, amiért parlamenti bojkottjukkal és alkotmányossági óvásukkal meggátolták, hogy az „általuk előidézett kormányválságot” demokratikus eszközökkel, a választói akaratnak megfelelően rendezzék. „Amit a PSD tesz, az precedens nélküli dacolás az emberekkel” – jelentette ki a Cotroceni-palotában az államfő, aki szerint a PSD újabb krízist okozott az alkotmányossági kifogás emelésével. Az elnök elismerte, hogy nem sok esélyt lát már a parlamenti választások előrehozására. Újságírói kérdésre válaszolva annyit előrevetített a továbbiakról, hogy nem akar nemzeti egységkormányt, és azt is a választói akarattal összeegyeztethetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy a PSD jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást.
Johannis azt is elmondta, „nagyon kockázatosnak” tartaná, hogy decemberig ügyvivő kormánya legyen az országnak. Szerinte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „felelősen, észszerűen és a legjobb szándékkal” kormányoz, és nem hibázott az előre hozott választások kieszközlését célzó folyamat során. Ezzel egy időben Ludovic Orban kijelölt kormányfő ékesen bírálta az alkotmánybíróság hétfői döntését, amely szerinte a PSD-nek kedvez. A liberális pártelnök úgy nyilatkozott, egyetlen olyan előírás sincs az alkotmányban, amely megakadályozná Románia elnökét, hogy olyan kormányfőjelöltet nevesítsen, mint amilyen ő. „Egy jó ideje azonban majdnem minden alkotmányos természetű jogi konfliktussal vagy az alkotmánybírósághoz benyújtott panasszal kapcsolatban a PSD javára döntött a taláros testület, akár a PSD-frakciók, akár a két házelnök nyújtott be panaszt. Így volt ez Liviu Dragnea alsóházi elnöksége idején, és így van most is. Személy szerint nem tudom felfogni, milyen alkotmányos előíráson alapszik ez a döntés” – nyilatkozta Orban.
Az ügyvivő kormányfő úgy véli, hogy a kormány beiktatásáról dönteni hivatott parlamenti ülésnek le kellett volna zajlania, az alkotmánybírósági döntés „egyszerű közlése” nem kellett volna befolyásolja ezt. Hozzátette, szerinte van esély az előre hozott választások kiírására, és az államelnöknek kell döntenie a kormányfő kinevezéséről.
Hétfői határozatáról szóló sajtóközleményében az alkotmánybíróság leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az elnök szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza a parlament feloszlatására.
Johannis január elején állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnökkel, a november óta kisebbségben kormányzó és népszerűsége csúcsán lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, hogy nem várják meg az év végét, hanem megpróbálják előrehozni a parlamenti választásokat júniusra, az önkormányzati választások időszakára. Tervük első lépéséhez, az Orban-kabinet megbuktatásához a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, tavaly ősszel ellenzékbe került PSD készségesen hozzájárult, az azt követő színjátékhoz, Orban régi-új kormányának kétszeri parlamenti elutasításához már nem.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
szóljon hozzá!