Mozgósítani kell a daganatos betegségekkel szemben – Vass Levente leköszönő államtitkár a szűrővizsgálatok sanyarú helyzetéről

Az Európai Unióhoz képest Romániának több évtizedes a lemaradása a daganatos betegségek szűrése és megelőzése területén •  Fotó: Haáz Vince

Az Európai Unióhoz képest Romániának több évtizedes a lemaradása a daganatos betegségek szűrése és megelőzése területén

Fotó: Haáz Vince

Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni. Az Európai Unióhoz képest több évtizedes a lemaradásunk a szűrés és a megelőzés területén – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban az egészségügyi minisztérium államtitkári posztjáról az RMDSZ ellenzékbe kerülése nyomán leköszönő dr. Vass Levente. Miközben a tárca vezetője önhatalmúlag akadályozza az országos rákellenes terv gyakorlatba ültetését, a prevenciós egészségügyi ellátás egyik romániai szószólójaként ismert marosvásárhelyi urológus főorvos úgy véli, nem csak az a kérdés, hogy milyen hamar tudunk szűrni, hanem hogy van-e olyan ellátórendszerünk, amely képes a kiszűrt betegeket megfelelő kezeléssel gyógyítani.

Makkay József

2023. június 21., 10:092023. június 21., 10:09

– A bukaresti törvényhozásban tavaly októberben megszavazott, és az eredeti tervek szerint idén, július 1-től alkalmazásra kerülő országos rákellenes tervet Alexandru Rafila egészségügyi miniszter gyakorlatilag a kukába dobta azzal, hogy új terv kidolgozását rendelte el. Mi folyik manapság az egészségügyi minisztériumban?

– Egyértelmű, hogy Alexandru Rafila miniszter hibát követett el, amikor a parlament által tavaly ősszel megszavazott, tehát kötelező érvényű jogszabályt önhatalmúlag felülbírálta, és új stratégiát íratott az egészségügyi minisztérium onkológiai bizottságával. Annak ellenére tette ezt, hogy nincs lehetősége törvényi erőre emelni készülő, saját stratégiáját. A helyzet pikantériája, hogy a parlament által megszavazott rákellenes tervet ő is támogatta tavaly ősszel. A miniszter az eredeti törvény alkalmazásának határidejét ki akarta tolni két évvel, azaz 2025. július 1-től lépne életbe, a parlament viszont csak egy év haladékba ment bele, tehát jövő nyártól kell életbe léptetni az egészségügyi rendszerben. Az Európai Unióhoz képest Románia dupla hátrányban van a szűrés és a prevenció tekintetében.

– Romániában évről évre nő a daganatos megbetegedésekben elhunyt személyek száma. Hosszabb távon hova vezethet ez a tragikus folyamat?

– Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni. Az Európai Unióhoz képest több évtizedes a lemaradásunk a szűrés és a megelőzés területén. Nincs megfelelő törvényi szabályozásunk sem:

Idézet
most kellene kidolgozni azt a hatvan-hetven jogszabályból álló másodlagos törvénycsomagot, ami a daganatos betegségek elleni stratégia szerves része kell legyen.

Az RMDSZ részéről javasoltuk, hogy ki kell dolgozni egy 2035-ig tartó, hosszú távú stratégiát, amelynek részeként hónapról hónapra le kell tenni az asztalra 4-5 törvénycsomagot. Ezzel közelítenénk az egészségügyi ellátórendszert az elvárásokhoz.

– A román egészségügy örökzöld témája a pénzhiány. Vajon ez mennyire játszott szerepet a daganatos betegségek szűrését és prevencióját szabályozó stratégia miniszteri jegelésében?

– A stratégia gyakorlatba ültetése több lépcsőből áll, ezért legalább az anyagiakat nem igénylő részét el kellett volna indítani, és a többit idővel, lépésről lépésre felzárkóztatni. Amióta pár éve az egészségügyben sikerült jelentősen megemelni a béreket, a kórházi ellátásban a legnagyobb költségvetési tétel az orvosok és az asszisztensek fizetése. Adott tehát a rendelkezésre álló kapacitás, ezért egy hatékonyabban betegirányított rendszer szinte többletforrás nélkül is megvalósítható, miközben a kezelések haladnak a maguk útján, az országos költségvetéshez igazítva.

Idézet
A szűrés és a performens kezelés költségigényes, ehhez kell előteremteni a plusz forrásokat.

Azonban ezen a téren sem állunk rosszul, hiszen az Európai Unió közös stratégiájaként Románia 2030-ig az onkológiai fejlesztésekre és kezelésekre ötmilliárd eurót tud lehívni.

– Az elmúlt hetekben több háziorvossal, laboránssal és szakorvosokkal is beszélgettem, akik elég sötéten látják a megelőzés kérdését. Az egészségbiztosítási pénztár szűrővizsgálatokra elkülönített pénzügyi kerete a reális igények mindössze kis részét fedezi. Lesz-e stratégiaváltás?

– A stratégiaváltás már korábban megtörtént. Az RMDSZ közreműködésével 2019-ben bevezettem a szűrés fogalmát a 2003/46-os számú törvénybe. Azért választottuk az egészségügyi kerettörvénynek számító betegjogi törvényt a prevenció megalapozására, mert a lassan működő romániai egészségügyi rendszerbe is kötelező módon be kell emelni ennek előírásait. Azonnali hatása az volt, hogy az egészségbiztosítási pénztár köteles a nem beteg, vagy még nem diagnosztizált emberek orvosi ellátásának költségeit is fedezni, azaz pénzkeretet különített el a szűrővizsgálatokra. Stratégiánk jónak bizonyult, a szűrés és a prevenció finanszírozása óriási mértékben felgyorsult az elmúlt két évben.

– A reális igényekhez képest ez ma hol tart?

– Abból kell kiindulni, hogy 2019 előtt nem létezett törvényi szabályozás Romániában az ingyenes szűrésre. Ez ma már létezik, és a rendszer úgy ahogy, de működik. Elindultunk egy olyan úton, aminek az elején tartunk. A kérdés az, milyen ütemben fogunk elérni oda, hogy minden betegségnél a szűrés szempontjából fontos korcsoport vagy családi háttér alapján a biztosítási rendszer olyan irányba haladjon, hogy a beteget motiválja, azaz rávegye a szűrések fontosságára. 2021 előtt a biztosító bevezette a szűrési célokra használt analízisek rendszerét. Ez szerény próbálkozás, mert nagyon kevés az a 45-50 éves ember, akinek semmiféle egészségügyi problémája nincs, ami feljogosítaná, hogy a szűrések legegyszerűbb formáját, a véranalízist válassza.

Idézet
Egy országos szűrési rendszer kialakítása csak úgy lehetséges, ha az egészségügy próbaprojekteket indít.

Ehhez Románia már 2017-ben elnyert egy 160 millió eurós támogatást, hogy az ország különböző fejlesztési régióiban elindítsa a szűrés megszervezéséhez szükséges képzéseket főleg az egészségügyi személyzet körében. Az első fontos lépéseket már megtettük a méhnyakrák, a mellrák, a vastagbélrák, a tbc és néhány más betegség szűrése terén, amelynek 2023-ban már láthatók az eredményei.

– Szakember szemmel mi a legnagyobb akadály jelenleg a romániai egészségügyben a szűrővizsgálatok gyors kiterjesztése előtt?

– Gondok vannak a lakosság mozgósítása terén. Ehhez mindenekelőtt a háziorvosi rendszert kell megerősíteni és motiválni. Utána a kórházak szintjén kell pontosan meghatározni azt az utat, amit a beteg végigjár egy szűrővizsgálat keretében és után, amennyiben kezelésre szorul. A kórházi rendszert úgy kell átalakítani, hogy prioritásként kezelje ezeknek a betegeknek az elsődleges konzultációját.

Idézet
Nem csak az a kérdés, hogy milyen hamar tudunk szűrni, hanem van-e olyan ellátórendszerünk, amely képes a kiszűrt betegeket megfelelő kezeléssel gyógyítani,

vagy a személyre szabott genetikai vizsgálatok segítségével a fiatalabb hozzátartozóknál is váljanak szűrhetővé a családi rizikófaktornak számító betegségek.

– Daganatos betegségek esetén mennyire pontosak a szűrővizsgálatok? Miért fontos, hogy a páciens a betegség korai stádiumában jelentkezzen orvosnál?

– Egy példát mondanék: az ötvenéves férfiaknál Nyugat-Európa-szerte kötelező a prosztatarák elleni szűrés. A prosztataspecifikus antigén elvégzésével a prosztatarák 80 százalékban szűrhető, és ha ehhez digitális vizsgálat is társul, akkor 99,9 százalékban előre jelezhető, hogy a páciensnek a következő egy-két évben kialakulhat-e prosztatarákja. Hasonló szűrések vannak a méhnyakrák, a vastagbél- és végbélrák, illetve más daganatos betegségek időben történő kimutatására is.

Idézet
Ha korai stádiumban születik eredmény, kis költségű beavatkozásokkal, kis műtétekkel megoldható a gyógyítás, és a beteg jó eséllyel teljesen felépül.

Legutóbb a daganatos betegségeket túlélők konferenciáján találkoztam a japán nagykövettel, aki érdekes adatokat osztott meg a szigetország prevenciós politikájáról. Japánban 1984-ben kezdték el a széleskörű és kötelező szűrési programokat. Negyven év alatt elérték, hogy a leggyakoribbnak számító gyomorrákos megbetegedés ellenére a szigetországban halnak meg a legkevesebben gyomorrákban. A japán orvosok korai stádiumban műtenek, így a legtöbb páciens életét megmentik, a daganatos betegek felgyógyulnak.

– Az egészségügyi minisztériumban van-e olyan stratégia, amely távlatilag megmutatná, hogy nálunk mikor csökkenhet látványosan a jól szűrhető betegségek miatt ma még bekövetkező halálesetek száma?

– Létezik a Románia számára is kötelező uniós terv: az országnak 2030-ig kell felzárkóznia az európai uniós egészségügyi rendszerhez, amelynek egyik legfontosabb része a prevenció. A terv értelmében a román egészségügy el kell érje, hogy 2030-ig a diagnosztizált daganatos betegek ötven, míg 2035-ig hetven százaléka meggyógyuljon. Ez széleskörű és szakszerű prevenció kiterjesztésével biztosítható. Nem könnyű feladat, de több lépésben és sok kitartással megvalósítható.

korábban írtuk

„Amikor a daganatos betegség fáj, rendszerint már késő” – Súlyos hiba ódzkodni a szűrővizsgálatoktól
„Amikor a daganatos betegség fáj, rendszerint már késő” – Súlyos hiba ódzkodni a szűrővizsgálatoktól

Gyenge lábakon áll Romániában a prevenciós egészségügyi ellátás. A statisztikák szerint a lakosság pár százaléka végzi el a szűrővizsgálatokat. A Krónika által megkérdezett egészségügyi szakemberek szerint idéntől új trend indult el a prevencióban.

korábban írtuk

Nincs politikai akarat és pénz a krónikus betegségek megelőzésére a háziorvosok szerint
Nincs politikai akarat és pénz a krónikus betegségek megelőzésére a háziorvosok szerint

Az egészségügyi minisztérium kiemelten kezeli a prevenciós szűrővizsgálatokat, azonban a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke, Soós Szabó Klára szkeptikus a tekintetben, hogy a szaktárca elképzelése áttörést hozhat a szűrővizsgálatok terén.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 20., vasárnap

Tűz ütött ki egy Kolozs megyei rendezvényteremben

Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.

Tűz ütött ki egy Kolozs megyei rendezvényteremben
2024. október 20., vasárnap

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
2024. október 20., vasárnap

Erdélyi szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával

Alig félszáz lelkes református szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával a Kolozs megyei Noszolyon. Kató Béla erdélyi református püspök különleges alkalomnak nevezte a vasárnapi templomszentelést.

Erdélyi szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával
2024. október 20., vasárnap

Repülés közben kikapcsolódott a felszerelése, életét vesztette egy siklóernyő-oktató Brassó megyében

Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.

Repülés közben kikapcsolódott a felszerelése, életét vesztette egy siklóernyő-oktató Brassó megyében
2024. október 20., vasárnap

Medve támadt egy férfira az egyik erdélyi megyében

Medve támadt egy férfira Beszterce-Naszód megyében vasárnap.

Medve támadt egy férfira az egyik erdélyi megyében
2024. október 20., vasárnap

Szabadlábon védekezhet az eltűnt, majd Szerbiában megtalált Hunyad megyei gyerekek apja

Szabadlábon védekezhet Adrian Marţian, annak a három szentandrási testvérnek az apja, akiket eltűntnek nyilvánítottak, majd Szerbiában találtak meg a hatóságok.

Szabadlábon védekezhet az eltűnt, majd Szerbiában megtalált Hunyad megyei gyerekek apja
2024. október 19., szombat

Tanoda, amely az életre neveli a csedregi roma gyerekeket

Az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentésére, az életre való nevelésre törekednek a csedregi BuKi Gyermekközpontban, ahol naponta több mint 40 hátrányos helyzetű gyereknek nyújtanak étkezési, tisztálkodási lehetőséget, segítséget a tanulásban.

Tanoda, amely az életre neveli a csedregi roma gyerekeket
2024. október 19., szombat

Jól halad a dél-erdélyi autópálya hiányzó, medveátjárós szakaszának építése a közlekedési miniszter szerint

2026 végére készülhet el a Lugos és Déva közötti autópályaszakasz hiányzó része – jelentette be szombaton Sorin Grindeanu közlekedési miniszter a Marzsina térségében található építőtelepen.

Jól halad a dél-erdélyi autópálya hiányzó, medveátjárós szakaszának építése a közlekedési miniszter szerint
2024. október 19., szombat

Újabb korrupciógyanú a román–magyar határon

Vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak több, a román–magyar határ Csengersima-Pete (Petea) határátkelőjének román oldalán dolgozó határrendészt – jelentette pénteken a Szatmár megyei törvényszéki ügyészség tájékoztatása alapján az Agerpres hírügynökség.

Újabb korrupciógyanú a román–magyar határon
2024. október 19., szombat

Székelyhíd: igazolta a regnáló polgármester újabb mandátumát a bíróság, az ellenzék nem adja fel

A margittai bíróság pénteki döntése értelmében Béres Csaba, Székelyhíd jelenleg is regnáló, a június 9-ei választásokból vesztesként kikerülő, majd az újraszámolást követően egyetlen vokssal győzedelmeskedő RMDSZ-es polgármestere folytathatja munkáját.

Székelyhíd: igazolta a regnáló polgármester újabb mandátumát a bíróság, az ellenzék nem adja fel