Nem csak a családorvosokon múlik a szűrővizsgálatok sikeressége
Fotó: Barabás Ákos
Az egészségügyi minisztérium idéntől prioritásként kezeli a prevenciós szűrővizsgálatokat, ennek érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 1-től valamennyi háziorvossal új keretszerződést köt. A Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke, dr. Soós Szabó Klára azonban szkeptikus a tekintetben, hogy a szakminisztérium elképzelése áttörést hozhat a pénzhiány miatt akadozó prevenciós szolgáltatások terén. A Krónikának nyilatkozó szakember úgy véli, amíg a szűrővizsgálatokra hónapokig kell várni, az akció nem lesz eredményes.
2023. június 05., 10:152023. június 05., 10:15
2023. június 05., 10:412023. június 05., 10:41
– Az orvoskollégáit képviselő Hargita megyei szövetség elnökeként mennyire tartja előrelépésnek a prevenciós egészségügyi szolgáltatásokat szorgalmazó új keretszerződést?
– Egyértelmű, hogy nagy szükség van az egészségügyi megelőző tevékenységre, ezt azonban nem elég deklaratív módon kijelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi minisztérium részéről. Ha nem rendelnek hozzá megfelelő finanszírozást, a történetnek épp úgy nem lesz folytatása, ahogyan eddig sem volt. A páciens továbbra is bejön a háziorvoshoz, kikérdezzük, megvizsgáljuk, de amikor a paraklinikai kivizsgálásokkal kell diagnosztizálni, a folytatás elakad.
– A megyei egészségbiztosítási pénztárak statisztikái viszont azt mutatják, hogy az emberek részéről nincs érdeklődés a szűrővizsgálatok iránt. Hargita megyében például tavaly az állami betegbiztosítási rendszerben nyilvántartott személyek alig pár százaléka vett részt szűrővizsgálatokon. Miként lehetne ezen a helyzeten változtatni?
– A biztosítópénztárak kimutatásai nem reálisak. A családorvos naponta huszonvalahány beteg vizsgálatát tudja elszámolni a biztosítási pénztár fele, a valóságban azonban sokkal több beteget fogad. Elsősorban azokat vezeti fel a hivatalos nyilvántartásba, akik különféle betegségekkel érkeznek és receptet, küldőpapírt vagy betegszabadságot kell felírjon számukra. A prevenciós tevékenység rendszerint már nem fér bele a naponta elszámolható konzultációk sorába, így meg sem jelenik a családorvosi jelentésekben. A túlterhelt rendszer hibája ez. Valójában a prevenciós ellátás rosszul működik a romániai egészségügyi rendszerben, amiért viszont nem a páciensek a hibásak! Mindig felháborít a politikusok és a különböző állami egészségügyi igazgatóságok vezetőinek hozzáállása, akik az emberekre hárítják a felelősséget azért, mert kevesen vesznek részt szűrővizsgálatokon.
amely a rendszerváltás óta nem találta meg a módját, hogy az egészségügyi rendszer priosításává váljanak a megelőző szűrővizsgálatok.
Dr. Soós Szabó Klára szerint az orvosokat terhelő felesleges bürokráciát kell leépíteni
Fotó: Gábos Albin
– Ugyanakkor az mégiscsak az emberek felelőssége, ha a törvény előírja, hogy a születés hónapjában mindenki számára biztosított egy ingyenes megelőző vizsgálat, de a lehetőséget csupán a lakosság töredéke veszi igénybe. Kötelezni kellene erre az embereket?
– Én nem hiszek a kötelező orvosi vizsgálatok hatékonyságában. Egészségügyi neveléssel kellene kezdeni az óvodától. Gyakran mondják pedagógusok is, de a politikum részéről mindez süket fülekre talál. Papíron, deklaratív módon valóban adott a lehetőség arra, hogy évente egyszer ingyenes szűrővizsgálatokon vegyen részt az egészségbiztosítással rendelkező egyén. A gondok ott kezdődnek, amikor a családorvos kiállítja a küldőpapírt a paraklínikai kivizsgálásokra, és a páciens akár hónapokig kell várjon, amíg sorra kerül. Sokan ezt nem vállalják be. Akkor lenne működőképes a rendszer, ha a megfelelő pénzügyi finanszírozást is hozzárendelnék, hogy a prevenciós ellátás szolgáltatásai rövid idő alatt és mindenki számára elérhetőek legyenek. Ez, sajnos ma nem működik Romániában.
– Akkor mi változik július elsejétől?
– Most folynak az egyeztetések a háziorvosok szövetségei és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között az új keretszerződésről. Tagja vagyok az orvoskollégium országos munkacsoportjának, ahol megfogalmaztuk a keretszerződés alkalmazási normáival kapcsolatos módosító javaslatainkat.
A családorvosi ellátás legnagyobb hátráltatója a hatalmas bürokrácia. Ha a konzultációs idő nagyobb részét papírozással, nyilvántartásokkal kell eltöltsük, értelemszerűen kevesebb időnk jut a betegekre. Olyan abszurdításokat akarunk kivenni a szerződésből, hogy a családorvos ne kényszerüljön arra, hogy külön nyilvántartást vezessen a megyei egészségügyi igazgatóság és a megyei biztosító pénztár számára, amikor minden nyilvántartásunk elérhető az online-platformon. Ha sikerül a túlburjánzott bürokrácia legalább egy részét kigyomlálni a családorvos feladatköréből, akkor több időnk jut prevenciós ellátásra is.
– Ha lesz új keretszerződés a háziorvosokkal, mennyivel lesz hatékonyabb a megelőzés, a szűrővizsgálatok rendszere?
– Rá kell nézni az egészségügyi minisztérium költségvetésére. A GDP-arányos kiadások terén az európai uniós tagországok között Románia költi a legkevesebbet egészségügyi ellátásra. Mivel a prevenciós szolgáltatásokkal járó pluszkiadásokat eleve nem vették be a minisztérium idei költségvetésébe, nem látom, mitől működne jobban a rendszer.
A prenvencióra szánt öt-hat laborvizsgálat száma nem változik, ez pedig túl kevés ahhoz, hogy érdemben ki lehessen szűrni több krónikus betegséget. Egyetlen példát emelnék ki: az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a méhnyakrák megelőzésére továbbra sincs országos szűrés. Az egészségügyi rendszer abban sincs segítségünkre, hogy a lányokat hpv vírus ellen oltsuk, megelőzve a méhnyakrák későbbi kialakulását. A megelőzési egészségügyi szolgáltatások akkor válhatnak valóban hatékonnyá, ha részleteiben kidolgozzák egységes, működő rendszerré, és pénzt rendelnek hozzá. Erre ma sem látok politikai akaratot.
Sok családorvos hiányzik az egészségügyi rendszerből. A krízishelyzetet még tudják kezelni, de pár éven belül a mai háziorvosok fele nyugdíjba vonul. Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával beszélgettünk.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Elfogadta szerdán a kormány a 2024-2030-as időszakra szóló országos szülőtámogatási stratégiát.
Kilenc év telt el a 65 halálos áldozatot követelő bukaresti Colectiv-tragédia óta, és még mindig nem készültek el a súlyos égési sérüléseket kezelő romániai központok.
Az év első kilenc hónapjában tíz százalékkal, csaknem 300-ra emelkedett a román-bolgár államhatár folyami szakaszán elfogott határsértők száma a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán a határrendészet giurgiui regionális felügyelősége.
A Föld klímája vészes tempóban változik, és a legfrissebb adatok szerint már 1,48 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. Románia is keményen szembesül a következményekkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!