Nem csak a családorvosokon múlik a szűrővizsgálatok sikeressége
Fotó: Barabás Ákos
Az egészségügyi minisztérium idéntől prioritásként kezeli a prevenciós szűrővizsgálatokat, ennek érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 1-től valamennyi háziorvossal új keretszerződést köt. A Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke, dr. Soós Szabó Klára azonban szkeptikus a tekintetben, hogy a szakminisztérium elképzelése áttörést hozhat a pénzhiány miatt akadozó prevenciós szolgáltatások terén. A Krónikának nyilatkozó szakember úgy véli, amíg a szűrővizsgálatokra hónapokig kell várni, az akció nem lesz eredményes.
2023. június 05., 10:152023. június 05., 10:15
2023. június 05., 10:412023. június 05., 10:41
– Az orvoskollégáit képviselő Hargita megyei szövetség elnökeként mennyire tartja előrelépésnek a prevenciós egészségügyi szolgáltatásokat szorgalmazó új keretszerződést?
– Egyértelmű, hogy nagy szükség van az egészségügyi megelőző tevékenységre, ezt azonban nem elég deklaratív módon kijelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi minisztérium részéről. Ha nem rendelnek hozzá megfelelő finanszírozást, a történetnek épp úgy nem lesz folytatása, ahogyan eddig sem volt. A páciens továbbra is bejön a háziorvoshoz, kikérdezzük, megvizsgáljuk, de amikor a paraklinikai kivizsgálásokkal kell diagnosztizálni, a folytatás elakad.
– A megyei egészségbiztosítási pénztárak statisztikái viszont azt mutatják, hogy az emberek részéről nincs érdeklődés a szűrővizsgálatok iránt. Hargita megyében például tavaly az állami betegbiztosítási rendszerben nyilvántartott személyek alig pár százaléka vett részt szűrővizsgálatokon. Miként lehetne ezen a helyzeten változtatni?
– A biztosítópénztárak kimutatásai nem reálisak. A családorvos naponta huszonvalahány beteg vizsgálatát tudja elszámolni a biztosítási pénztár fele, a valóságban azonban sokkal több beteget fogad. Elsősorban azokat vezeti fel a hivatalos nyilvántartásba, akik különféle betegségekkel érkeznek és receptet, küldőpapírt vagy betegszabadságot kell felírjon számukra. A prevenciós tevékenység rendszerint már nem fér bele a naponta elszámolható konzultációk sorába, így meg sem jelenik a családorvosi jelentésekben. A túlterhelt rendszer hibája ez. Valójában a prevenciós ellátás rosszul működik a romániai egészségügyi rendszerben, amiért viszont nem a páciensek a hibásak! Mindig felháborít a politikusok és a különböző állami egészségügyi igazgatóságok vezetőinek hozzáállása, akik az emberekre hárítják a felelősséget azért, mert kevesen vesznek részt szűrővizsgálatokon.
amely a rendszerváltás óta nem találta meg a módját, hogy az egészségügyi rendszer priosításává váljanak a megelőző szűrővizsgálatok.
Dr. Soós Szabó Klára szerint az orvosokat terhelő felesleges bürokráciát kell leépíteni
Fotó: Gábos Albin
– Ugyanakkor az mégiscsak az emberek felelőssége, ha a törvény előírja, hogy a születés hónapjában mindenki számára biztosított egy ingyenes megelőző vizsgálat, de a lehetőséget csupán a lakosság töredéke veszi igénybe. Kötelezni kellene erre az embereket?
– Én nem hiszek a kötelező orvosi vizsgálatok hatékonyságában. Egészségügyi neveléssel kellene kezdeni az óvodától. Gyakran mondják pedagógusok is, de a politikum részéről mindez süket fülekre talál. Papíron, deklaratív módon valóban adott a lehetőség arra, hogy évente egyszer ingyenes szűrővizsgálatokon vegyen részt az egészségbiztosítással rendelkező egyén. A gondok ott kezdődnek, amikor a családorvos kiállítja a küldőpapírt a paraklínikai kivizsgálásokra, és a páciens akár hónapokig kell várjon, amíg sorra kerül. Sokan ezt nem vállalják be. Akkor lenne működőképes a rendszer, ha a megfelelő pénzügyi finanszírozást is hozzárendelnék, hogy a prevenciós ellátás szolgáltatásai rövid idő alatt és mindenki számára elérhetőek legyenek. Ez, sajnos ma nem működik Romániában.
– Akkor mi változik július elsejétől?
– Most folynak az egyeztetések a háziorvosok szövetségei és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között az új keretszerződésről. Tagja vagyok az orvoskollégium országos munkacsoportjának, ahol megfogalmaztuk a keretszerződés alkalmazási normáival kapcsolatos módosító javaslatainkat.
A családorvosi ellátás legnagyobb hátráltatója a hatalmas bürokrácia. Ha a konzultációs idő nagyobb részét papírozással, nyilvántartásokkal kell eltöltsük, értelemszerűen kevesebb időnk jut a betegekre. Olyan abszurdításokat akarunk kivenni a szerződésből, hogy a családorvos ne kényszerüljön arra, hogy külön nyilvántartást vezessen a megyei egészségügyi igazgatóság és a megyei biztosító pénztár számára, amikor minden nyilvántartásunk elérhető az online-platformon. Ha sikerül a túlburjánzott bürokrácia legalább egy részét kigyomlálni a családorvos feladatköréből, akkor több időnk jut prevenciós ellátásra is.
– Ha lesz új keretszerződés a háziorvosokkal, mennyivel lesz hatékonyabb a megelőzés, a szűrővizsgálatok rendszere?
– Rá kell nézni az egészségügyi minisztérium költségvetésére. A GDP-arányos kiadások terén az európai uniós tagországok között Románia költi a legkevesebbet egészségügyi ellátásra. Mivel a prevenciós szolgáltatásokkal járó pluszkiadásokat eleve nem vették be a minisztérium idei költségvetésébe, nem látom, mitől működne jobban a rendszer.
A prenvencióra szánt öt-hat laborvizsgálat száma nem változik, ez pedig túl kevés ahhoz, hogy érdemben ki lehessen szűrni több krónikus betegséget. Egyetlen példát emelnék ki: az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a méhnyakrák megelőzésére továbbra sincs országos szűrés. Az egészségügyi rendszer abban sincs segítségünkre, hogy a lányokat hpv vírus ellen oltsuk, megelőzve a méhnyakrák későbbi kialakulását. A megelőzési egészségügyi szolgáltatások akkor válhatnak valóban hatékonnyá, ha részleteiben kidolgozzák egységes, működő rendszerré, és pénzt rendelnek hozzá. Erre ma sem látok politikai akaratot.
Sok családorvos hiányzik az egészségügyi rendszerből. A krízishelyzetet még tudják kezelni, de pár éven belül a mai háziorvosok fele nyugdíjba vonul. Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával beszélgettünk.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!