Fotó: Haáz Vince
Ellenzéki győzelmet és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) második helyre szorulását eredményezte a Romániában vasárnap rendezett európai parlamenti választás a hivatalos részeredmény alapján. Az RMDSZ 5,4 százalékon áll.
2019. május 26., 21:072019. május 26., 21:07
2019. május 27., 06:212019. május 27., 06:21
Az Országos Választási Iroda (BEC) által a szavazatok 95 százalékának, 8,5 millió voksnak a feldolgozottsága alapján hétfőn hajnalban közzétett adatai szerint az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll az első helyen, megszerezve a leadott szavazatok 26,87 százalékát.
Az exit poll adatok még azt vetítették előre, hogy a két nagy párt fej fej mellett áll, megszerezve a szavazatok 25,7 százalékát. A hivatalos részeredmények szerint a harmadik helyen 21,3 százalékkal az ellenzéki USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója – áll. A Victor Ponta volt miniszterelnök vezette, szintén ellenzéki PRO Románia a negyedik a rangsorban a szavazatok 6,63 százalékával, majd őt követi a Traian Băsescu volt államfő alapította ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,6 százalékkal.
Ezután következik az RMDSZ, amely a hivatalos részeredmények alapján megszerezte a szavazatok 5,4 százalékát. A teljes feldolgozottság közeli eredmények alapján a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,25 százalékot kapott, és nem lépte át a mandátumszerzéshez szükséges bejutási küszöböt.
Az urnazárást követően közzétett exit poll adatok szerint álépte az RMDSZ az ötszázalékos bejutási küszöböt a vasárnapi európai parlamenti választáson. A megmérettetés rekordnak számító részvétel mellett zajlott. A CURS és az Avangard közvélemény-kutató intézetek által a szavazóhelyiségből kilépett választók megkérdezése alapján készített felmérések szerint a szövetség megszerezte a szavazatok 5,4 százalékát. Rendkívül szoros a verseny a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) között: az exit poll adatok szerint mindkét alakulat 25,8 százalékon áll.
Kelemen Hunor a vasárnapi európai parlamenti választás urnazárását követően Kolozsváron kijelentette: az exit poll adatok azt jelentik, hogy az erdélyi magyarságnak erős hangja lesz az Európai Parlamentben.
A nem hivatalos adatok szerint az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója – 23 százalékot szerzett, a Victor Ponta vezette Pro Románia (PRO) 5,7, míg a Traian Băsescu volt államfő alapította a Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,2 százalékot. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,7 százalékon áll. A többi párt összesen 3,3 százalékot szerzett.
Az európai parlamenti választások után a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) le kell mondania a kormányzásról – jelentette ki a vasárnap esti urnazárást követő sajtótájékoztatóján Klaus Johannis.
Ezek a nem hivatalos adatok amúgy a 19 órai állapotokat tükrözik, az urnazárásig rögzített helyzetről majd 23 órakor közölnek eredményeket a közvélemény-kutatók, amelyek szerint a hibaszázalék +/- 2 százalék. A 23 óra után közzétett, a 21 órás adatokat rögzítő exit poll adatok hasonló eredményeket mutatnak, és nem térnek el lényegesen a két órával korábbi becslésektől.
Egyébként a vasárnapi megmérettetés rekordrészvétel mellett zajlott, a választásra jogosultak 49 százaléka, 8,9 millió szavazópolgár járult urnák elé 21 óráig az országos választási iroda (BEC) honlapján folyamatosan frissített adatok szerint. (Ebből 5,1 millió polgár városon, 3,8 millió pedig vidéken szavazott). Összehasonlításképpen: a 2014-es európai parlamenti választáson 32,44, a 2009-es megmérettetésen 27,67, míg a Romániában először 2007-ben rendezett uniós megmérettetésen 29,46 százalékos volt a részvétel. De túlszárnyalta a mostani EP-választáson tapasztalt szavazókedv a 2016-os és 2012-es romániai parlamenti megmérettetés idején mért 39,42, illetve 41,76 százalékos részvételt is. Parlamenti választások esetében legutóbb 2004-ben regisztráltak ötven százalékot meghaladó, 58 százalékos részvételt Romániában.
A magyarok lakta megyék többségében különben alacsonyabb a részvétel az országos átlaghoz képest. Kivétel Bihar és Szilágy megye, ahol 52, valamint Maros megye, ahol 49 százalékos a részvétel, miközben a tömbmagyar Hargita megyében a szavazásra jogosultak 47, míg Kovászna megyében 42 százaléka járult urnákhoz. Szatmár megye is alacsony, 41 százalékos részvételt produkált a BEC honlapján közölt adatok szerint.
A Klaus Johannis jobboldali államfő által igazságügyi témában kiírt, a balliberális kormánypártok által bírált, és félhivatalosan bojkottált népszavazáson a részvételi arány 41,28 százalék volt, messze meghaladva a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!