Fotó: Gov.ro
A Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) a miniszteri tárcák cseréjéről kötött megállapodás felrúgásának belengetése ellenére is messzinek tűnik a bukaresti kormánykoalíció szétesése, az RMDSZ sorsa pedig attól függ, hogyan alakulnak a román pártok egymással folytatott, valamint belső küzdelmei – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai születésű elemzőjét a PSD és a PNL között az utóbbi hetekben kialakult nyilatkozatháború kapcsán kérdeztük, és arra is kíváncsiak voltunk, mi lehet a magyar szervezet sorsa, ha elveszik a „pénzes” minisztériumát.
2023. február 08., 10:142023. február 08., 10:14
Ha az utóbbi több mint húsz évet vesszük alapul, akkor a romániai politikában inkább ez a hosszú választásmentes időszak a szokatlan a pártok számára, mint a – szinte – állandó kampány – fejtette ki a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője annak kapcsán, hogy a jelek szerint a PSD egyes politikusai nem szeretnék betartani a koalíciós megállapodásban foglaltakat, és nem adnák át a pénzügyi és a közlekedési tárcát, a koalíciós megállapodás felrúgását és az ország stabilitását kockáztatva ezzel.
A jelöltek, a tisztségviselők, a pártemberek kiválasztásától és kiválasztódásától kezdve egészen a kommunikációs paneleket gyártó emberekig minden ezt a fajta konfrontatív logikát szolgálta.
„Ehhez társul még az a romániai politikai szereplők körében meglehetősen elterjedt vélekedés, hogy jobb ellenzékből nekivágni a kampánynak, mint egy – esetleg – rosszul teljesítő, vagy legalábbis megfelelő média- és egyéb (NGO-k, honi és külföldi szolgálatok, külföldi politikai és intézményi szereplők) háttérrel ekként bemutatott, bemutatható kormány tagjaként. Tehát – elvileg – nem zárható ki egy ilyen mozgatórugó ebben az esetben sem, de ez ellen szól, hogy a még bizonytalan időpontú 2024-es választásokig túl hosszú, kormányzati források nélküli idő (plusz egy általa nem befolyásolható éves költségvetés) lenne hátra az ellenzékiséget választó párt számára. Márpedig a négy kampánnyal járó 2024-es év a források tekintetében rendkívüli kihívást jelent majd a romániai pártok számára. Arról nem beszélve, hogy az államfői megmérettetés miatt – nagy valószínűséggel – öt, sőt ha egyes pártok végül mégis kikényszerítik a kétfordulós polgármester-választást, akkor hat választás lesz jövőre” – világított rá a helyzetre a szakértő.
Kormányátalakítást is kilátásba helyezett Marcel Ciolacu, a kormány legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke a május végén esedékes miniszterelnök-csere farvizén.
Pászkán Zsolt így – legalábbis egyelőre – túl korainak tartja az idén májusban tervezett kormányfőcserét ahhoz, hogy a PSD komolyan a koalíció felrobbantására készülne. Úgy véli, amit most látunk, azaz a koalíciós szerződés fő kormányzati tisztségekre vonatkozó része megsértésének belengetése a PSD részéről, inkább tűnik az alkupozíciók kijelölésére, talán további engedmények kizsarolására, vagy a PNL esetleges szerződésszegési szándékai kivédésére tett kísérletnek.
„Erre akár a nemzetközi politikában is tudunk példákat felsorolni. De összességében egyelőre még messzinek tűnik a koalíció szétesése. Ráadásul a jelenlegi parlamenti matematika sem nagyon kedvez ennek, a koalíció tagjai nehezen tudnának másfajta konfigurációban összeállni, mely ne váltana ki olyan bel-, vagy külföldi ellentámadásokat, melyeket az alapvetően szolgalelkű romániai politikusok meg mernének kockáztatni!” – mutatott rá a nagybányai születésű elemző.
Kérdésünkre, van-e esély arra, hogy amennyiben a PNL nem megy bele a PSD javaslataiba, a szociáldemokraták felrobbantsák a koalíciót, és előre hozott választást kényszerítsenek ki, Pászkán kifejtette:
Szerinte kérdéses, rendelkezik-e a PSD elegendő erőforrásokkal egy ilyen lépés megtételéhez, illetve elég karizmatikus és párton belül elég erős politikus-e Marcel Ciolacu egy ilyen kockázatos döntés meghozatalához és a PSD-n belüli, sokszor széttartó erők uralásához. „Most úgy látom, hogy nem, és a sakálfalkaként működő PSD-ben Ciolacunál sokkal nagyobb szabású vezetőket is »széttéptek« a másod-harmadvonalba kényszerült, kényszerített vezetők, amikor azok meggyengültek. Az a helyzet, hogy a PSD-nek csak abban az esetben lenne érdeke most felrobbantani a koalíciót, ha ellenzékben, esetleg egy kisebbségi PNL–(RMDSZ?) kormányt kívülről támogatva akarnák folytatni a politizálást 2024-ig. De, mint arra fentebb rámutattam, ezt túl hosszú időnek, a romániai pártokat túl csórónak, a hatalom nélküli PSD-t pedig elkötelezett médiatámogatás tekintetében túl gyengének tartom egy ilyen lépéshez” – fejtette ki Pászkán.
Alina Gorghiu, a szenátus ügyvivő elnöke szerdán azt mondta, a Nemzeti Liberális Párt vezetőségének hétfői ülésén nem merült fel az RMDSZ kormányból való kizárásának lehetősége, és a liberálisok tiszteletben fogják tartani a koalíciós megállapodást.
„Különösen egy olyan gyenge, párton belüli pozíciókkal rendelkező pártelnök, mint Ciolacu, nagy valószínűséggel azt mérlegeli jelenleg, hogy miként tud nagyobb nyomást gyakorolni a területi vezetőkre: a pénzforrásokat biztosan uraló kormányfőként, májustól, vagy egy előrehozott parlamenti választást – csak esetleg – megnyerő pártelnökként/miniszterelnökként. A két lehetőség közötti jelentős bizonytalansági tényező az, ami szerintem jelenleg elég valószínűtlenné teszi az előrehozott választást. De újra kihangsúlyozom, a politikusok gyakran hoznak irracionális döntéseket!” – figyelmeztetett a szakértő.
A Krónika felvetésére, miszerint biztos, hogy a koalíció felrúgásából a PSD jönne ki jól, Pászkán Zsolt elmondta, ez számos olyan tényezőtől függ, melyekre egyelőre nincs adatokkal alátámasztható válasz.
„De ez a helyzet még a PSD számára is csak látszólag megnyugtató, ugyanis nagyon is számolnia kell a »rendszerellenes« szavazói réteggel. Itt nem csak, vagy nem feltétlenül a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) gondolok, mely a maga »hulladékpolitizálásával« megpróbál felkapaszkodni erre a vonatra, hanem arra az eddig is létező, de eddig rendkívüli kiegyensúlyozatlansága miatt a médiában (főleg a »függetlenobjektív« »fősodor-médiában« – FSM) sikeresen háttérbe szorított törésvonalra, melynek egyik oldalán az »euronaivak«, vagy »eurooptimisták«, a másik oldalon pedig a bizonytalan méretű, de azért még mindig elég vékonynak tekinthető »euroszkeptikusok« rétegével keveredő »eurorealisták« állnak. Az első ilyen jellegű figyelmeztetés a legutóbbi parlamenti választásokon érkezett, amikor az addig a FSM által szuperlatívuszokkal felmagasztalt, kizárólag a »liberalizmust« és az »európai értékeket« cseppfertőzéssel magukba szívó »szép-és-szabad-fiatalok«-ból állónak tekintett nyugati román diaszpóráról kiderült, hogy jelentős számban tartalmaz olyan tagokat is, akik nagyon szívesen adják a szavazatukat – jobb híján! – még olyan szervezetekre is, mint az AUR! Sőt, az ukrajnai háború – paradox módon! – éppenséggel a nyugati államokba vándorolt, de szuverenista meggyőződésű szavazók választási hajlandóságát növelheti, hiszen az eurokrácia elhibázott döntései miatt anélkül nyilvánulhatnak meg a kevésbé »eurolelkes« oldalhoz tartozónak tekintett párt(ok) mellett, hogy tartósan zavar keletkezne a kognitív koherenciájukban. Vagyis elképzelhető, hogy a romániai választókban is lezajlik az az emancipációs folyamat, mely szembeszáll az Európai Unió fogalmának annak bürokráciája – és a mögötte álló erők, valamint a kiszolgáló média – általi kisajátításával” – hangsúlyozta Pászkán. Az, hogy ez így lesz-e és tartós marad-e, az elemző szerint nagymértékben függ majd a háború aktív szakaszának végkimenetelétől, illetve a szinte elkerülhetetlennek tűnő jelentős gazdasági és ebből következő társadalmi, politikai átrendeződésektől.
A koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek ellenkezése dacára tovább üti a vasat a kormány legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője a májusban esedékes minisztercserék ügyében.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője hozzátette, talán nem véletlen, hogy
Ők olyan nyíltan és kertelés nélkül beszélnek egy alkotmánya szerint „szuverén és független, egységes és feloszthatatlan állam” (Moldova) Románia általi bekebelezéséről, „egyetlen román nemzetről” – az „eurokrácia” és a fősodor-média jelentős részének hallgatása mellett –, amiért – sőt, sokkal kevesebbért – magyar politikusokat, például, az „eurokrácia”, a mainstream sajtó és a kollaboránsok már rég „keresztre feszítették volna”.
„De miközben a szuverenista érzelmű választókért folyó csatában a PSD-re elsősorban az AUR jelenti a legfőbb veszélyt, legalábbis egyelőre, mozgások tapasztalhatók a PNL-ből kiszorult politikusok, politikai szerveződések körében is. Tehát ezért is korai érvekkel alátámasztható előrejelzésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatosan, hogy milyen erőviszonyok lesznek 2024-re, vagy 2023 második felére – ha mégis lesz előrehozott választás” – ecsetelte Pászkán.
A Krónika kérdésére, miszerint mi lesz az RMDSZ-szel, miután a kiszivárgott hírek szerint elvennék tőle a jelentős összegek fölött rendelkező, Cseke Attila irányította fejlesztési tárcát, Pászkán Zsolt kifejtette:
A Kelemen Hunor vezette RMDSZ koalíción belüli pozíciója a Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă által ráruházott erőből fakad
Fotó: Gov.ro
„Koalíción belüli sorsa nagyrészt a szuverenista választókért az egyes pártok között és azokon belül zajló, előzőleg felvázolt harc méretén, időtartamán és eredményén múlik. Egyelőre talán nem fenyegeti veszély az RMDSZ »pénzes« tárcáját, de ha az említett harc túl hamar és a szuverenista erők – viszonylagos – győzelmével, erőpozícióba kerülésével zárul, akkor a magyar szervezet elég nehéz helyzettel szembesülhet. Amennyiben megszűnik, vagy legalábbis kritikus érték alá süllyed az RMDSZ kormányzati forrásokhoz jutási képessége, akkor nem is nagyon lenne értelme – néhány személyes megélhetési megfontoláson kívül – a koalíció tagjának maradni, mert olyan identitárius kompromisszumokra kényszerülhetne, vagy kényszeríthetnék, melyek később a választási eredményességet kockáztatnák” – hangsúlyozta az elemző.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter különben a Digi24 hírtelevíziónak adott, kedden este sugárzott interjúban meggyőződésének adott hangot, miszerint az RMDSZ a kormányfőváltással együtt járó májusi koalíciós rokád után is hatalmon marad. A székelyföldi politikus közölte, nem merült fel a koalícióban a tárcák létszámának csökkentése vagy az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolítása. „Meggyőződésem, hogy az RMDSZ május után is megőrizheti a három tárcáját és a miniszterelnök-helyettesi posztot” – jelentette ki Tánczos Barna, hozzátéve: a koalíción kívüli, a pártok háza táján elhangzó vélekedéseket nem kell figyelembe venni.
Felvetésünkre, milyen következményei lennének egy kormányválságnak, illetve az előre hozott választásoknak, Pászkán Zsolt rámutatott: a kormányválság, mint mindig, az amúgy is eléggé ellentmondásos kormányzati cselekvőképesség további gyengüléséhez vezetne.
„És mivel elemzőként semmit sem tartok teljesen lehetetlennek, vagy száz százalékosan biztosnak, az előre hozott választást abban az esetben tartom elképzelhetőnek, ha a koalíció két nagy pártja, a PSD és a PNL együtt, vagy külön-külön arra a megállapításra jutnak, hogy a külső »trónkövetelők« feltörekvésének megakadályozására a jelenlegi erőviszonyok – többé-kevésbé a jelenlegihez hasonló – konzerválását tartják a legjobb megoldásnak” – világítot rá a lehetőségekre Pászkán Zsolt.
Koalíciós konfliktus lehetőségét vetítik elő a bukaresti kormány legerősebb pártja, a PSD több vezető politikusának nyilatkozatai: ezek alapján a PSD nem szívesen cserélne el májusban kulcsfontosságú minisztériumokat a PNL-lel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel együtt szavazott, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök is leadta szavazatát a második fordulóban vasárnap.
Vasárnap reggel 9 óráig, a szavazás első két órájában 1 586 857 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 8,82 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!