Fotó: Törvényhozói Tanács/Facebook
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság szerdán azt a törvénymódosítást, amellyel a bukaresti parlament az erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítás fogalmát pontosította a büntető törvénykönyvben.
2021. szeptember 15., 14:192021. szeptember 15., 14:19
2021. szeptember 15., 14:292021. szeptember 15., 14:29
A tavaszi ülésszak utolsó napján egyhangúlag megszavazott Btk.-módosítással a bukaresti képviselőház az Európai Unió Tanácsának 2008-ban kiadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni büntetőjogi közdelemről szóló kerethatározatával próbálta összhangba hozni a román büntetőjogot, miután a Tanács úgy értékelte, hogy Románia helytelenül és elégtelenül ültette át jogrendjébe a kerethatározat előírásait és ezért kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba.
A mostani törvénymódosítás az erőszakra uszítást is belefoglalná ebbe a bűncselekménybe, illetve arra az esetre is kiterjesztené hatályát, ha az uszítás nem csoportok, hanem bizonyos csoportokhoz („kategóriákhoz”) tartozó személyek ellen irányul.
Az államfő szerint a Btk. csak akkor védheti meg hatékonyan az uszítástól a kisebbségeket, ha azt is pontosítja: milyen szempontok alapján meghatározott csoportokra vonatkozik. Az Európai Unió Tanácsának kerethatározata a „faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával – vagy e csoport valamely tagjával – szemben elkövetett, nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás” büntetését kéri a tagállamoktól.
a Btk.-módosítás végleges formájának elfogadásában illetékes képviselőház azonban később törölte a törvénytervezetből az uszítás indokának részletezését. Az alkotmánybíróság határozata arra kötelezi a román parlamentet, hogy pontosítsa: milyen kisebbségi csoportok elleni uszítás ellen kell fellépni Romániában a büntetőjog eszközeivel.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
szóljon hozzá!