(Képünk illusztráció) A Gorj megyei utakat és hidakat ellenőrzik a szakemberek a földrengés után
Fotó: Haáz Vince
A kedd délutáni 5,7-es erősségű földrengés nyomán Gorj megye több településén épületek rongálódtak meg – derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság összesített adataiból. A földmozgást öt utórengés követte, amelyeket több megyében is érezni lehetett.
2023. február 14., 19:502023. február 14., 19:50
2023. február 14., 22:342023. február 14., 22:34
A tájékoztatás szerint a földrengést az egész megyében érezték, és több településről érkezett anyagi károkra vonatkozó jelentés, többek közt a megyeszékhelyről, Zsilvásárhelyről (Târgu Jiu). Itt repedések keletkeztek több lakóházon és középületen, sok kémény megrongálódott és közel áll a leomláshoz.
A Gorj megyei útügyi igazgatóság délután elrendelte a megye útjainak és hídjainak a vizsgálatát, miután több helyen nagyobb repedéseket fedeztek fel az aszfaltburkolaton. A megyében több autó megrongálódott, miután épületelemek hullottak rájuk – közölte a katasztrófavédelem.
Raed Arafat közölte, öt utórengése volt eddig a kedd délutáni olténiai földrengésnek; áldozatok nincsenek. A katasztrófavédelmi főosztály (DSU) vezetője a belügyminisztériumnál tartott sajtótájékoztatón közölte, a Richter-skála szerinti 5,7-es erősségű földmozgás 15 óra 16 perckor következett be Olténiában, Gorj megyében, 6,3 kilométeres mélységben.
„A legfontosabb: a földrengés nem járt áldozatokkal vagy más súlyos következményekkel” – nyomatékosította Arafat.
Elmondta, a földmozgás észlelése után azonnal tájékoztatták a belügyminisztériumot és a miniszterelnököt, és közben az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) elindította az ilyen esetekre előírt eljárást, a megyékben elkezdődtek a helyszíni felderítések. „Minden ország szeretné előre tudni, ha földrengés következik, de ezt nagyon nehéz megjósolni” – fogalmazott Arafat, hozzátéve, a hatóságok reakciója „normális” volt, nem történt semmi rendkívüli, az eljárás szerint cselekedtek.
A katasztrófavédelem vezetője nyugalomra és bölcsességre intette az embereket, hangsúlyozva, hogy nem szabad hinni a hamis, félrevezető, manipulatív információknak, amelyek vélhetően terjedni kezdenek majd. „Bízzanak benne, hogy ha mi megtudunk valamit, azt önök is tudni fogják, ha bármiről értesülünk, azt továbbítjuk önöknek. De jelenleg nincs olyan varázsmegoldás, amely lehetővé tenné számunkra, hogy előre jelezzük, ha lesz egy földrengés 10 perc múlva, egy év múlva, 10 év múlva vagy hogy soha nem lesz” – nyomatékosította. Arafat azt mondta, még lesznek utórengések az elkövetkező időszakban, de remélik, hogy csökken a szeizmikus aktivitás intenzitása.
Mihaela Ţicleanu szerint egy 43 éves férfi kisebb koponyasérüléssel jelentkezett a kórház sürgősségi osztályán, miután egy vakolatdarab esett a fejére. Maga ment be a kórházba, és azt mondta, hogy munkaidőben volt, amikor megsérült. Jelentkezett egy 32 éves nő is, aki elcsúszott a házban, amikor a földrengés történt. „Egyikük sérült sem szorult kórházi ellátásra, mint ahogyan az az öt másik személy sem, akik pánikrohamot kaptak” – tette hozzá a szóvivő.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!