ÖSSZEFOGLALÓ – Példátlan bejelentést tett pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA): okirat-hamisítás, adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt bűnvádi eljárást indított Victor Ponta miniszterelnök ellen. A miniszterelnök szerint így akarják megbuktatni a kormányt, ezért Klaus Johannis államfő felszólítása ellenére sem mond le.
2015. június 05., 11:552015. június 05., 11:55
2015. június 07., 14:042015. június 07., 14:04
Bűnvádi eljárást indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök ellen: a kormányfőt pénteken idézte be a korrupcióellenes ügyészség abban az ügyben, amelyben Dan Şova szociáldemokrata szenátor, Ponta korábbi üzlettársa – ügyvédi irodáik működtek együtt – ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt zajlik eljárás.
A miniszterelnököt okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel gyanúsítják – mindezeket a DNA szerint még ügyvédként követte el. Emellett miniszterelnöki minőségében három rendbeli összeférhetetlenséggel is meggyanúsították. Ez az első alkalom, hogy hivatalban levő kormányfő ellen indul eljárás Romániában.
A volt közlekedési minisztert három rendbeli hivatali visszaélésben való bűnrészességgel és bizonyítékok megsemmisítésével gyanúsítják.
Victor Ponta kevéssel a DNA-tól való távozás után beszélgetést folytatott Klaus Johannis államfővel a Cotroceni-palotában. Az államfő Ponta lemondását kérte, mondván: lehetetlen helyzet állt elő, hiszen bűnvádi eljárás zajlik a kormányfő ellen, a legrosszabb pedig egy politikai válság lenne.
Ponta viszont a Facebookon reagálva leszögezte: nem mond le, mivel miniszterelnöki megbízatását a parlamenttől kapta, és csak a parlament válthatja le. „Nem tudom elfogadni, hogy egy DNA-ügyész az ország parlamentje, kormánya és polgárai fölött álljon! Ez diktatúrát jelentene” – írta a kormányfő.
Ugyanakkor márciusban még azt mondta: ha valamilyen ügyben bűnvádi eljárás indulna ellene, lemond.
Az államfő ugyanakkor felfüggesztheti tisztségéből Pontát, erre ugyanis lehetősége van, ha egy kormánytag ellen bűnvádi eljárás indul. Ugyanakkor ehhez előbb a képviselőháznak jóvá kell hagynia a bűnvádi eljárást.
Johannis egy, a közszolgálati csatornának adott nyilatkozatában már arról beszélt: a legjobb megoldás az lenne, ha mind Ponta, mind a kormány a lehető leghamarabb lemondana. Hozzátette: a találkozón Ponta azt mondta, gondolkodik a lemondáson, a végkifejlet pedig a napokban várható.
Az események a polgárokat is megmozgatták: Bukarestben mintegy háromszázan tüntettek a kormánypalota előtt Ponta távozását követelve.
„Forró” szerződések hőerőművekkel
Dan Şova ellen tavaly augusztusban indított bűnvádi eljárást a nyomozó hatóság, amikor az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt. A Pontával régóta szoros viszonyban álló politikust akkor hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsították meg.
A vádhatóság szerint ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i hőerőművekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.
Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben.
Șova ügyvédi irodája 2007-ben kötött szerződést a két, csődközelbe került céggel, amelynek értelmében jogtanácsosként szerződtették. A DNA szerint a volt miniszter rábeszélte a cégek vezetőit, hogy a különböző peres ügyekben – törvénytelen módon – külön szerződésekben bízzák meg ügyvédi irodáját a jogtanácsosi teendők ellátásával. Ennek nyomán Șova mintegy 800 ezer eurónyi honoráriumot, illetve sikerdíjat kapott illegálisan.
Șova egyes értesülések szerint 182 lejes órabérért dolgozott – és volt olyan munkanap, amikor 27 órányi munkát számlázott ki.
A korrupcióellenes ügyészek szerint az exminiszter tizenegy hamis, az ügyvédi irodája és a két energetikai cég közötti tárgyalások kapcsán hazugságokat tartalmazó jegyzőkönyvet mutatott be a DNA-nak saját ártatlanságát bizonyítandó, másrészt pedig utasítást adott az ügyvédi iroda számítógépei merevlemezeinek megsemmisítésére, hogy a korrupcióellenes ügyészek ne juthassanak hozzá az iroda és a két energetikai cég vezetői közötti elektronikus levelezéshez.
Șova ugyanakkor azt állítja: a cége által nyújtott szolgáltatások révén a két vállalatnak sikerült kikerülnie a nehéz helyzetből, mivel hozzájutott bizonyos kintlevőségeihez.
Victor Ponta miniszterelnök oly módon érintett, hogy ügyvédi irodája Șova ügyvédi irodájával kötött jogi tanácsadói szerződést a vizsgált időszakban. Ennek részeként először havi kettő, majd havi háromezer eurós honoráriumot kapott – a DNA szerint olyan szolgáltatásokért, amelyeket valójában el sem végzett, de kiszámlázta őket.
2011-ben, egy adóhivatali ellenőrzés nyomán a DNA szerint tizenhét olyan számlát hamisított, amelyek a 2007 és 2008-as évekre eső, összesen 16 hónapnyi együttműködés alatt jogtanácsosi szolgáltatásokat nyújtott. A tizenhét számla a DNA szóhasználata szerint „copy-paste” módszerrel másolták, mivel ugyanolyanok voltak, mint amilyeneket más, Șova irodájával együttműködő ügyvédi irodák is használtak.
A DNA szerint Ponta a pénzből egy bukaresti lakóparkban vásárolt két luxuslakást, emellett egy luxusautót lízingelt, összesen 80 ezer lej értékben. A gépkocsit Șova ügyvédi irodája fizette Ponta kérésére.
A három rendbeli összeférhetetlenség arra vonatkozik, hogy korábbi üzleti kapcsolatuk ellenére háromszor is – 2012 augusztuséban parlamenti kapcsolatokért felelős, 2012 decemberében nagyberuházásokért felelős, 2014 márciusában pedig közlekedési - miniszterré nevezte kis Șovát. Ebben az ügyben – mivel már miniszterelnökként érintett – a képviselőháznak is jóvá kell hagynia a bűnvádi eljárást, lévén hogy Ponta képviselői mandátummal is rendelkezik. A DNA ezt már pénteken kérte is.
A kormányfő politikai akciót sejtet
Az Agerpres hírügynökség értesülése szerint a Ponta érintettségére vonatkozó bizonyítékokra az ügyészek a Şova ügyvédi irodájában végrehajtott házkutatás során bukkantak rá.
Ponta egyébként még a DNA-nál való jelentkezése előtt üzenetet posztolt a Facebookon. Ebben azt írta: „Nagyon jó az, hogy az ellenzék ma (pénteken) bizalmatlansági indítványt nyújt be a parlamentben. Egy európai demokratikus országban a politikai csaták a parlamentben zajlanak, nem a korrupcióellenes ügyészségen.”
Ezzel azt érzékeltette, hogy az ellene indult eljárás politikai indíttatású. Ponta vasárrnap kijelentette: ártatlannak tartja magát, de nem tekinti magát áldozatnak. Azt is közölte, megfellebbezi a DNA eljárását, mivel a bűnvádi eljárás beindításáig még egyetlen ügyész sem hallgatta ki. Szerinte az ellene indított eljárás célja a kormány megdöntése, márpedig ez szerinte csakis demokratikus és alkotmányos módszerekkel, választáson vagy a parlament döntése által lehetséges.
Ponta ugyanakkor a Facebookon olyan dokumentumokat is posztolt, amelyekben az áll, hogy ügyvédi irodája és a két hőerőmű között nem volt szerződéses viszony. Vasárnap arról beszélt: bizonyítani tudja, hogy nem hamisította a számlákat, de ha ezt tette volna, 2012-ben amúgy is elévült volna az ügy. Emellett arra hivatkozott, hogy egyetlen ellenőrzés sem talált rendellenességet. A lakásvásárlás kapcsán azt mondta: még a vizsgált ügy előtt, 2006-ban vásárolta őket.
Egyébként a bűnvádi eljárás beindításának bejelentése magyarázatot jelenthet arra, hogy Ponta a múlt héten több ízben is kemény bírálatokat fogalmazott meg az igazságszolgáltatással szemben. Laura Codruța Kövesi, a DNA főügyésze ugyanakkor azt mondta, nincs semmilyen összefüggés a bizalmatlansági indítvány benyújtása és Ponta beidézésének időzítése között.
Az ügyészek Ponta után nem sokkal Şovát is beidézték, hogy tájékoztassák a Pontával kapcsolatos újabb vádakról. Şova továbbra is tagadja bűnösségét, mindemellett bírói felügyelet alá helyezték.
A legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács (CSM) jelentése szerint 2009 és 2013 között 19 különböző bűnügyi dossziéban szerepelt Ponta neve, ezek közül tizennégyet vádemelés nélkül lezártak, öt esetben pedig még folyamatban van a nyomozás.
A DNA Dan Şova letartóztatását kérte, mindezt azzal az indokolta, hogy ártatlanságát bizonyítandó hamis dokumentumokat terjesztett be a vádhatósághoz. Sőt a politikus elrendelte az ügyvédi irodája valamennyi számítógépe merevlemezének megsemmisítését is annak érdekében, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra az iroda és az energetikai központok közötti e-mail-váltások.
Kiáll a koalíció és a PSD Ponta mellett
A kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői támogatásukról biztosították Victor Pontát. A kormányfő vasárnap reggelre hívta össze a koalíciós vezetők rendkívüli ülését, amelyen azok közölték: továbbra is kiállnak mellette, és nem tartják szükségesnek a lemondását.
A Szociáldemokrata Párt szerint Victor Ponta pártelnök-kormányfőnek nem kell lemondania. Gabriela Firea, a párt szóvivője szerint gyanús, hogy épp aznap idézték be kihallgatásra a miniszterelnököt, amikor a PNL bizalmatlansági indítvány nyújtott be ellene. Firea abszurdnak nevezte a kormányfő lemondására vonatkozó követeléseket, mondván, nem a DNA kormányoz az országban. Azt állította, Ponta ügyvédként sohasem állt kapcsolatban a turceni-i és a rovinari-i hőerőművel.
Támogatásáról biztosította Pontát Daniel Constantin, a koalíciós partner Konzervatív Párt (PC) elnöke is. Kiállt a kormányfő mellett Gianni Pittella, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője is, aki szerint a miniszterelnök lemondását semmi sem indokolja.
Az ellenzéki PNL alelnöke, Cătălin Predoiu ugyanakkor a kormányfő távozását követelte, mondván: hivatalban maradása rontja az ország hitelességét. Ugyanígy fogalmazott Traian Băsescu volt államfő is. A Băsescuhoz közel álló Népi Mozgalom Párt (PMP) vasárnap engedély nélküli tüntetést szervezett a kormánypalota előtt, Ponta lemondását követelve. A tüntetésen kisebb incidens is történt, mivel a tömeg megpróbálta áttörni a csendőrkordont.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
Victor Ponta képviselő, korábbi elnökjelölt szerdán bejelentette, hogy Románia az első néven politikai platformot hoz létre, amelyhez várja parlamenti képviselők, polgármesterek és gazdasági vezetők csatlakozását, többek között a PSD-ből.
Közvitára bocsátotta szerdán a munka- és családügyi minisztérium az in vitro megtermékenyítést támogató program alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetét.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerdán kijelentette, hogy Románia nem engedhet meg magának „kalandokat” és előre hozott választásokról szóló vitákat.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, George Simion „jó ötletnek” tartja, hogy többségi állami tulajdonban legyenek a természeti erőforrások, a talajvagyon és az altalajkincsek, valamint a stratégiai vállalatok.
Bár George Simion, az AUR és a szélsőjobboldal államfőjelöltje a megismételt elnökválasztás vasárnapi első fordulójának győztese kedden arról beszélt: szeretne új parlamenti többséget létrehozni, ez nem tűnik könnyű feladatnak.
Közleményben cáfolta szerdán az Állandó Választási Hatóság (AEP) az elnökválasztás második fordulójának elhalasztásáról szóló híreszteléseket.
szóljon hozzá!