Fotó: Pixabay.com
Nem kell aggódniuk a Nagy-Britanniában élő román állampolgároknak a brit EU-tagság péntek éjjeltől esedékes megszűnése miatt, mert az átmeneti időszak végéig nem változnak a jogaik – szögezte le Bogdan Aurescu külügyminiszter.
2020. január 31., 13:032020. január 31., 13:03
2020. január 31., 13:072020. január 31., 13:07
A tárcavezető a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, „nincs ok aggodalomra és nincs ok pánikra”. Február 1-jétől ugyanis az úgynevezett átmeneti időszak végéig, azaz 2020. december 31-éig mindössze annyi változik, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt az uniós döntéshozatalban, az ország területén élő uniós állampolgárokkal kapcsolatban azonban év végéig még biztosan a jelenleg is érvényes jogi keretrendszer marad hatályban.
A miniszter rámutatott, a tervek szerint az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról szóló tárgyalások október végéig tartanak majd, amikor az Európai Tanácsnak jóvá kellene hagynia a megállapodást. „Mi román és európai szemszögből egyaránt erős partnerségi viszonyt szeretnénk Nagy-Britanniával, amely a közös külpolitikai, biztonsági és gazdasági érdekekre és célkitűzésekre épül. Reméljük, lesz elegendő idő a tárgyalásokra” – idézte a román diplomácia vezetőjét az Agerpres hírügynökség.
Aurescu kiemelte, a 2020. december 31-e után Nagy-Britanniában letelepedők helyzetét nem szabályozza a kilépési megállapodás, ezért fontos lenne, hogy olyan egyezség szülessen e téren az EU és az Egyesült Királyság között, amely lehetővé teszi, hogy a 27 uniós tagállam állampolgárai egyenlő bánásmódban részesüljenek.
A brit EU-tagság helyi idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnik meg. Az Európai Unió és elődszervezetei történetében még nem volt példa teljes jogú tagország távozására. Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be az akkori EK-ba, Dániával és Írországgal együtt.
A Brexit-folyamat a 2009-ben életben lépett Lisszaboni Szerződés kilépési mechanizmusának első alkalmazása is egyben – rögzíti az MTI. Theresa May akkori brit miniszterelnök 2017. március 29-én indította el hazáját az Európai Unió kijárata felé, aktiválva a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza. A cikkely maga is jogi újdonság volt az EU történetében, hiszen korábban nem létezett külön szabályozási mechanizmus kilépések esetére. Az 50. cikkely értelmében a távozni kívánó tagország uniós tagsága a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, vagy ennél korábbi kilépési időpontot rögzítő megállapodás esetén a megállapodás hatályba lépésével megszűnik.
Az Egyesült Királyság ennek alapján eredetileg tavaly március 29-én lépett volna ki az EU-ból, de a Brexit-folyamatot kísérő heves belpolitikai viták miatt Theresa May, majd hivatali utódja, Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök is halasztásokat kért, amelyeket az EU rendre jóváhagyott.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
Elutasította az illetékes román bíróság Ukrajna azon kérelmét, hogy kényszer-végrehajtás útján foglalják le a Romániában lévő orosz vagyonelemeket.
Apácának öltözve próbált pénzt kicsalni áldozataitól egy bákó megyei férfi – közölte a moldvai megye rendőr-főkapitánysága.
szóljon hozzá!