Románia kormánya hivatalos tájékoztatást nyújtott be arról, hogy nem támogatja Verespataknak az UNESCO világörökségi listájára történő felterjesztését, amelyet még 2016-ban készített elő a Cioloș-kabinet.
2018. június 06., 17:002018. június 06., 17:00
2018. június 06., 17:042018. június 06., 17:04
A pályázat visszavonásáról szóló információt Adrian Cioroianu, Románia UNESCO-nagykövete erősítette meg szerdán a G4media.ro hírportálnak. A volt külügyminiszter elmondta, a világörökségi felterjesztésről való lemondás a Viorica Dăncilă vezette kormány kulturális minisztériumától származik, a dokumentumot pedig a külügyminisztérium jutttatta el az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO).
Cioroianu a G4mediának nyilatkozva sajnálatának adott hangot, hogy a román kormány előzetes közvita nélkül döntött a felterjesztés visszavonásáról, holott nemrég a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, hogy a Fehér megyei település a világörökség részévé nyilvánítsák.
Egyébként a felterjesztést már a Mihai Tudose vezette kormány sem támogatta, a volt miniszterelnök szerint ugyanis „előnytelen” lenne, ha Verespatak felkerülne az UNESCO világörökségi listájára. A román kulturális minisztérium 2017-ben védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilometeres övezetét, ennek nyomán a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. Ugyanakkor a kulturális, illetve környezetvédelmi tárca 2016 februárjában levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.
Megkeresésében Bukarest arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a Fehér megyei településen. Verespatak számára civil szervezetek kértek nemzetközi védelmet, követelve, hogy a román hatóságok terjesszék fel a bányatelepülést az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A bukaresti hatóságok tizenöt év elteltével sem engedélyezték a kitermelést, román parlament 2014. júniusában elutasította a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, azóta a kérdés lekerült napirendről. Az RMGC anyavállalata, a Gabriel Resources 2017-ben pert indított a román állam ellen, 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve, amiért Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását. A Világbank egyik kereskedelmi bíróságához beterjesztett keresetében a kanadai cég azt állítja, Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Azt állítják, ezáltal 4,4 milliárd dollár kár érte őket.
Vége a vénasszonyok nyarának, a hétvégén gyökeresen megváltozik az időjárás – egy sarkvidéki léghullám akár 13 fokos hőmérsékletcsökkenést is hozhat. A lehűlés a hegyekben havazást is hozhat.
Nem lesz együttműködés a választások után a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – döntött a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa csütörtök esti ülésén Marcel Ciolacu pártelnök javaslatára.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!