Dan Barna (balra) és Kelemen Hunor (jobbra) eltérő álláspontot képvisel a kormányban a polgármester-választás tekintetében
Fotó: Gov.ro
A koalíciós megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó indítvány parlamenti támogatásának módját szabályozza – ismerte el Dan Barna miniszterelnök-helyettes, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) fúziójából létrejött USR-PLUS társelnöke egy televíziós műsorban. Egy hasonló kezdeményezés miatt az RMDSZ tavaly hozzájárult a kisebbségi Orban-kormány megbuktatásához.
2021. április 24., 12:402021. április 24., 12:40
2021. április 24., 12:522021. április 24., 12:52
A politikust többek között arról kérdezték a Digi24 televízió egyik műsorában, hogy van-e összefüggés a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére vonatkozó kezdeményezésük és a megállapodást kiegészítő dokumentum egyik előírása között. Ennek megfelelően ha a bukaresti jobbközép koalícióban nincs konszenzus bizonyos törvénytervezetekkel vagy a kormányprogramban nem szereplő témákkal kapcsolatban, a pártok parlamenti frakciói a „koalíción kívül is felléphetnek” ezek érdekében, amennyiben erről előzetesen értesítették a partnereket. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenleg hatalmon lévő pártok ellenzéki alakulatokkal is megállapodhatnak egy-egy törvénytervezet elfogadásáról.
Az USR PLUS és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azonban szükségesnek tartja ezt a reformot az elöljárok legitimitásának erősítése érdekében. „Megegyeztünk abban, hogy amikor majd a parlament elé visszük az indítványt, nem lesz harag a koalícióban, ha az más pártok támogatásával átmegy a törvényhozáson” – fogalmazott Dan Barna.
Megkérdezték a miniszterelnök-helyettestől azt is, hogy az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről számítanak-e támogatásra e tekintetben, tekintettel arra, hogy a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) köztudottan az RMDSZ álláspontját támogatja. Erre reagálva Barna rámutatott, az AUR képviselőivel nem tárgyal, mert „szélsőséges pártnak” tartja az alakulatot.
Mint ismeretes, a bukaresti kormányt alkotó jobbközép politikai alakulatok a héten úgy oldották fel a Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter menesztése nyomán kirobbant válságot, hogy a koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítésben pontosították együttműködésük szabályait, hogy elkerüljék a további konfliktusok kialakulását. Miközben a pártvezetők leszögezték, hogy a koalíció működése a szolidaritás és összetartás elvére alapul, és minden nagyszabású politikai döntést a koalíciós pártok egyetértésével hoznak meg, a tavaly decemberben kötött koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítés immár felhatalmazza a koalíciós pártokat, hogy a partnerek által nem támogatott törvénykezdeményezéseikhez – figyelmeztetés után – az ellenzéki pártoknál keressenek alkalmi támogatást.
A PNL és az USR-PLUS azonban prioritásának tekinti a választási törvény ilyen irányú módosítását. Sőt a Ludovic Orban vezette román liberálisok 2019-ben homlokegyenest más vállalást tartalmazó megállapodást kötöttek az RMDSZ-szel, valamint az USR-rel: a magyar alakulatnak azt ígérték, nem fogják kezdeményezni a választási törvény oly módon történő módosítását, hogy két fordulóban válasszák meg a polgármestereket, ehhez képest az USR-rel kötött megegyezésben éppen ennek az ellenkezője szerepel.
„Azáltal, hogy a kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben a kétfordulós polgármester-választás érdekében, kissé megszegtem az RMDSZ-szel kötött egyezséget” – vallotta be Ludovic Orban miniszterelnök, aki ugyanakkor hozzátette: az RMDSZ-nek lehetősége van ellenlépéseket tenni.
A PSD-nek és az RMDSZ-nek tavaly februárban közösen sikerült megakadályoznia a kétfordulós rendszer bevezetését: miután a kisebbségi Orban-kabinet a parlamenti vitát mellőzve, kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé erre vonatkozó jogszabályt, az emiatt beterjesztett bizalmatlansági indítványt megszavazta a törvényhozás, így megbukott a liberális kormány.
Mindössze három hónappal a hivatalba lépése után megbukott a Ludovic Orban vezette kormány a kétkamarás bukaresti parlamentben szerdán rendezett bizalmi szavazáson. A PSD és az RMDSZ bizalmatlansági indítványát 261 törvényhozó támogatta szavazatával.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!