– emlékeztet az MTI. A legtöbb romániai polgármesterrel rendelkező PSD is azért tiltakozott a kétfordulós rendszer ellen, hogy megkönnyítse elöljáróinak újraválasztását, illetve elkerülje, hogy a jobboldali jelöltek a második fordulóban összefogjanak ellene.

A PSD-nek és az RMDSZ-nek eredetileg néhány szavazat hiányzott a kormánybuktatáshoz. A mérleg nyelvét ismét Victor Ponta volt kormányfő Pro Románia pártja billentette át, akárcsak tavaly októberben, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányának bukásakor. Ponta arra hivatkozott, hogy a parlamentet megkerülő, sürgősségi rendeletek tucatjait elfogadó, az egészségügyet privatizáló Orban-kormány ámokfutását meg kell állítani.

Ponta ugyanakkor azzal vádolta a reflektorok előtt egymást támadó PNL-t és PSD-t, hogy a színfalak mögött összejátszanak egymással a kisebb pártok rovására. Szerinte valójában a PNL is csak eljátszotta, hogy kétfordulós polgármester-választást akar, a nagy pártoknak valójában megfelel a jelenlegi egyfordulós rendszer.

korábban írtuk

Victor Ponta pártja jelentheti a mérleg nyelvét a bukaresti kormány megbuktatásához

A Pro Románia párt törvényhozóinak többsége megszavazza a bizalmatlansági indítványt – jelentette be az alakulat elnöke, Victor Ponta a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnökével, Marcel Ciolacuval szerdán folytatott egyeztetést követően.

A PSD és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő PNL pedig elérte, hogy megnyissák az utat az előrehozott parlamenti választások előtt.

A közvélemény-kutatások szerint a PNL – Klaus Johannis volt pártja – látványosan megerősödött a tavalyi európai parlamenti és elnökválasztás óta, és ezt a szimpátiát szeretné minél gyorsabban parlamenti mandátumokra váltani, még mielőtt az elkerülhetetlenné vált megszorítások miatt csökkeni kezdene támogatottsága.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitája egyébként durva, személyeskedő hozzászólások közepette zajlott a bukaresti törvényhozásban . „Ha bukik a kormány, a talpára esik” – jelentette ki a kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitájára érkező Ludovic Orban miniszterelnök a parlamentben. Az újságírói kérdésre válaszoló kormányfő arra utalt, hogy az általa vezetett, a közvélemény-kutatások szerint a választók csaknem fele által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásában érdekelt, az alakulat korábbi vezetője, Klaus Johannis államfő pedig már bejelentette: ha a parlament megbuktatja a kormányt, ismét Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással.

A parlament két házának együttes ülése a PNL/Orban-kormány – a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolják az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt „önös érdekei miatt”, a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.

Az ellenzék pfújolása közepette indulatosan szónokló kormányfő kifejtette: míg a szociáldemokraták korrupt vezetőik megmentése érdekében hoztak az igazságszolgáltatást megbénító jogszabályokat, addig a PNL-kormány a iskolások étkeztetéséről, az egészségügyi szolgáltatások bővítéséről hozott sürgősségi rendeleteket. A kormányfő szerint a választók bizalmát demagóg ígéretekkel kicsaló PSD kormányzása idején tönkretette az országot, és minél hamarabb véget ér parlamenti mandátumuk, annál jobb.

Ezután személyeskedő szócsata alakult ki Orban és Victor Ponta volt kormányfő között. A miniszterelnök furcsállotta, hogy a Pro Románia vezetője a kormány által kibocsátott rendelet apropóján bírálja a magánkézben lévő egészségügyi intézményeket, holott korábban magánkórházban műttette meg magát, ráadásul nem Romániában, hanem Törökországban. Victor Ponta válasza nem váratott sokáig magára. „Drága Ludovic, nekem a lábamat operálták meg, nem alkoholelvonó-kúrán voltam. Azokat a klinikákat mától közpénzből is kifizethetitek. Sok sikert!” – jelentette ki a Pro Románia elnöke.

A szövetség vezetője a kormányfővel tavaly ősszel kötött megállapodásra utalt, amelyben az RMDSZ azzal a feltétellel ígért parlamenti támogatást a PNL-kormánynak, hogy az nem módosítja a parlamentet megkerülve a választási törvényt. Kelemen Hunor rámutatott: a kétfordulós polgármester-választás bevezetését célzó kormányzati felelősségvállalás alkotmánysértő, hiszen erről a témáról törvénytervezet szerepel a törvényhozás napirendjén, másfelől az alkotmánybíróság is kimondta, hogy a választási törvényeket nem szabad módosítani kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt. Hozzátette: a kormányzati felelősségvállalással beterjesztett tervezetek hatályba lépését csak bizalmatlansági indítvánnyal, a kormány megbuktatásával tudja az RMDSZ megakadályozni.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke felrótta a PSD-nek és az RMDSZ-nek, hogy az általuk benyújtott bizalmatlansági indítvány egyetlen tétje „egy maroknyi félős polgármester”, aki meg akarja őrizni kiváltságait. Felszólalásában a politikus azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy inkább a PSD érdekeit szolgálja, mintsem a romániai magyar közösségét. „Legyenek tisztességesek és tegyenek pár szál rózsát az RMDSZ jelvényébe. Ezáltal elismernék, hogy jobban húznak a PSD-hez, mint a magyar közösséghez, elismerik, hogy sokkal cinikusabbak, mint amilyen korrektek” – fogalmazott Barna. Viszontválaszában Kelemen Hunor a román politika „makulátlan úriemberének” nevezte Dan Barnát, felkérve, hogy hagyjon fel a „képmutatással”.

A bizalmatlansági indítvány akkor eredményezi a kormány bukását, ha – a jelenlévők számától függetlenül – a törvényhozók több mint 50 százaléka, vagyis legalább 233 képviselő és szenátor megszavazza. A PSD-nek jelenleg 202, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van. A két párt arra számított, hogy a függetlenek közül is többen megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Amennyiben mégsem sikerült volna a kormánybuktatás, a PSD és az RMDSZ alkotmányossági óvással próbálta volna megakadályozni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.