Legfőbb ügyészség: a bányászjárás ügyében most ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak
Fotó: Facebook/Ministerul Public
A legfőbb ügyészség hivatalosan is bejelentette csütörtökön, hogy elindította a büntetőeljárást Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.
2024. április 26., 07:562024. április 26., 07:56
2024. április 26., 13:102024. április 26., 13:10
Hivatalosan is bejelentette pénteken a legfőbb ügyészség, hogy büntetőeljárást indított Ion Iliescu volt államfő ellen az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával.
A legfőbb ügyészség nyomozóinak egy csoportja felkereste péntek reggel az otthonában Ion Iliescut, és tájékoztatta a volt államfőt arról, hogy ismét büntetőeljárás indult ellene emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával az 1990-es bányászjárás ügyében. Az ügyészség munkatársai mindössze tíz percet töltöttek a 94 éves politikus villájában.
Büntetőeljárás indult Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is.
Csütörtökön a gyanúsítottakat beidézték az ügyészségre, ahol tájékoztatták őket arról, hogy milyen bűncselekmények miatt indult ellenük eljárás.
Ismét esély nyílhat arra, hogy Ion Iliescu volt államfőt büntetőjogi felelősségre vonják az 1990-es bukaresti bányászjárás ügyében.
A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu – elrendelték a fővárosi tüntetések elfojtását, amelynek következtében négy személy életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300 személy megsérült, és több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.
Közleményében az ügyészség felidézte, hogy 1990. április 22-étől június 13-ig több héten át tartó tüntetés zajlott a bukaresti Egyetem téren. A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót.
„A gyanúsítottak egy forgatókönyvet dolgoztak ki a megtorlások álcázására, amelynek lényege az volt, hogy nyoma vesszen az akciók kitervelőinek. Ennek a forgatókönyvnek fontos eleme volt a manipulatív nyilvános kommunikáció arról, hogy a tüntetők veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre” – olvasható a közleményben.
Az ügyészek szerint az állam több vezetője – Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Adrian Sârbu – bizonyítottan egy „politikai, adminisztratív, katonai és polgári” jellegű bűnözői csoportot hoztak létre. Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz.
Jóváhagyta Klaus Iohannis államfő a büntetőeljárás elindítását Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.
A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentumban.
Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.
A megtorló intézkedések az ügyészek szerint „széles körű és szisztematikus támadás formájában valósultak meg”, amelynek során: négy személyt halálos lövés ért; két személyt megerőszakoltak; 1315 személy megsérült; 1214 személyt politikai okokból jogtalanul megfosztottak a személyi szabadságától.
A politikai döntéshozók, illetve az erőszakszervezetek és a Nemzeti Megmentési Front vezetőinek utasítására a bukaresti nehézgépgyár munkásait az Egyetem térre vitték, akik fizikailag bántalmazták a tüntetőket, majd a rendőrséggel együtt elfoglalták az Egyetem teret, hogy megakadályozzák a visszatérésüket – idézte fel közleményében az ügyészség.
Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét.
– részletezte közleményében az ügyészség, felidézve azt is, hogy a Bukarestbe hívott bányászok feldúlták az 1989. decemberi forradalom után újonnan alakult vagy újraalakult ellenzéki pártok székházát, az ellenzéki politikai vezetők lakását, a független sajtótermékek és egyes oktatási intézmények székhelyét. Bukaresti lakosokat is bántalmaztak azzal az ürüggyel, hogy kapcsolatban álltak az Egyetem téri tüntetésekkel.
Beidézték csütörtökön a legfőbb ügyészségre Petre Roman volt miniszterelnököt, hogy tájékoztassák arról, hogy ismét büntetőeljárást indítottak ellene az 1990 júniusi bányászjárás ügyében.
Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Roman volt miniszterelnököt, valamint Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését. A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött összes bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat.
Egy friss felmérés szerint két államfőjelölt maradt szoros versenyben, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő ellenfele legyen a romániai elnökválasztás második fordulójában.
Az alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint alkotmányellenes a törvény, amely előírja, hogy csak az állami közoktatási rendszerbe beiratkozott tanulók részesülhetnek teljesítmény-ösztöndíjban.
Jóváhagyta a kormány csütörtökön az ötödik generációs, amerikai gyártmányú F-35-ös többcélú harci repülőgépek beszerzésének első szakaszáról szóló törvénytervezet.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány arról, hogy 2025. január elsejétől a súlyos látássérültek és súlyos fogyatékkal élők a nyugdíjuk mellett havonta egy úgynevezett szolidaritási támogatásban részesülnek.
Egyik párt sem tud majd egyedül kormányt alakítani a választások után, a leendő kabinetnek pedig költségvetési „korrekciókat” kell végrehajtania – szögezte le Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke.
A kormány valamennyi önkormányzat számára biztosítani fogja a beruházásaik folytatásához kért pénzt – jelentette ki a csütörtöki kormányülés elején a miniszterelnök.
Valóban volt államfők számára alakítják át azt a bukaresti villát, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis használhat majd, miután lejár a mandátuma – derült ki csütörtökön.
Szervezett hálózatok több tucatnyi fiókját fedezték fel, amelyek egy adott jelölt népszerűsítése érdekében törvénytelen eszközöket használtak – jelentette be csütörtökön Bogdan Ivan kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!