Ismét esély nyílhat arra, hogy Ion Iliescu volt államfőt büntetőjogi felelősségre vonják az 1990-es bukaresti bányászjárás ügyében.
2024. április 04., 07:542024. április 04., 07:54
Alex Florenţa legfőbb ügyész Klaus Iohannis elnök jóváhagyását kéri, hogy megkezdhesse a büntetőeljárást Iliescu ellen az 1990. júniusi bányászjárás ügyében.
Erről az Agerpres számolt be ügyészségi forrásokra hivatkozva.
Iliescu ellen 2017 júniusában egyszer már vádat emeltek emberség elleni bűncselekmények miatt Petre Roman volt miniszterelnökkel és Virgil Măgureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatójával együtt, de
A bírák döntése súlyos következménnyel járt: megsemmisítették az ügyészek által összegyűjtött összes bizonyítékot, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat Ion Iliescu, valamint Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Mugurel Cristian Florescu nyugalmazott tábornok, Emil „Cico” Dumitrescu nyugalmazott tengernagy, Cazimir Ionescu, Adrian Sârbu és Miron Cozma ellen.
A bukaresti legfelsőbb bíróság helyt adott a legfőbb ügyészség kérésének csütörtökön, hogy újraindítsák a bűnvádi eljárást Ion Iliescu volt államfő ellen az 1990. június 13-15-i bányászjárás idején elhunyt négy személy halálának ügyében.
A katonai ügyészek a vádiratban arra a megállapításra jutottak, hogy 1990. június 11-én és 12-én az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem téren összegyűlt tüntetők ellen, akik elsősorban a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának elfogadásáért kampányoltak, és békésen fejezték ki az akkori politikai többséggel ellentétes politikai nézeteiket.
A támadásban az ügyészek szerint a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői is részt vettek, valamint több mint 10 000 bányász és más munkás az ország több pontjáról.
A bukaresti táblabíróság szerdai döntése értelmében megkezdődhet az 1989-es romániai forradalom perének alapfokú tárgyalása; a döntés nem jogerős.
Az akció keretében több mint 200 személyt fogtak el és szállítottak a belügyminisztérium egyik, Măgureleben található katonai egységébe, ahol őrizetbe vették őket ugyanazon nap délutánjáig, majd egy felületes vizsgálatot követően szabadon engedték őket.
Mint arról beszámoltunk, a 94 életévét márciusban betöltő Iliescu egy beszélgetés során arról beszélt: „sajnálattal tekint” a rendszerváltó forradalom utáni években történt bizonyos epizódokra, helyzetekre, „de ami megtörtént, az elkerülhetetlen volt, ami pedig nem történt meg, az lehetetlen”.
Mint ismeretes,
Az 1989 decemberi forradalom során elkövetett atrocitások miatt 2019 áprilisában emeltek vádat ellene, de az igazságszolgáltatás különböző fórumai azóta sem értek el érdemi előrelépést, csupán a felelősséget igyekeztek hárítani. Ebben az ügyben Iliescut és Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor félreállítása után az állam vezetését a Ion Iliescu irányította Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) vette át, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. A szándékosan előidézett terrorista pszichózisban december 22-30. között 857 személy meghalt és 2382-en megsebesültek.
Ismeri az interneten keringő, a hosszú életével kapcsolatos viccek egy részét a 94. életévét a hétvégén betöltött egykori román államfő, Ion Iliescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!