Lakásokkal csábítottak. A gyanúsítottak több mint 195 millió eurót kaptak a Nordis-ügyfelektől
Fotó: Pixabay
Éves nettó árbevételük 1 százalékának megfelelő bírságot kaphatnak azok az ingatlanfejlesztők, akik más célra használják a leendő lakások vásárlóitól kapott előleget – többek között erről rendelkezik a szenátus által hétfőn elfogadott tervezet, amely az építkezésekről szóló 1995/10-es törvényt egészíti ki.
2025. április 14., 21:382025. április 14., 21:38
A törvénytervezetet hétfőn első házként fogadta el a szenátus, 84 támogató és kilenc ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett. A felsőház jogi bizottsága nemrég módosításokkal hagyta jóvá az indítványt. Daniel Zamfir szociáldemokrata párti szenátor akkor elmondta,
a tervezet kötelezővé teszi, hogy a leendő lakások adásvételére vonatkozó ígéreteket vezessék be a telekkönyvbe, így az ingatlanfejlesztők nem tudják több vásárlónak is odaígérni ugyanazt a lakást.
A jogszabály-javaslat azt is előírja, hogy az ingatlanfejlesztő vállalat csődje esetén a vásárlók úgynevezett kiváltságos hitelezőknek minősülnek, azaz „a román állam után” elsőként kapják vissza a lakásért előre befizetett összegeket – magyarázta az Agerpres szerint Zamfir. A törvénytervezetről a képviselőház szavaz döntő kamaraként.
Mint ismeretes, a törvénytervezetet azok után nyújtották be, hogy fény derült a Nordis-ügyként elhíresült ingatlanpanamára. Az ügyészek szerint a Nordis-ügy gyanúsítottjai egy piramisszerűen felépített bűnszervezetet hoztak létre. Ennek vezetői több céget létesítettek, fiktív ingatlanprojektekkel szereztek ügyfeleket, és a vásárlók lakáselőlegeiből származó pénzt elsikkasztották. A nyomozati anyag szerint a bűnszervezet vezetői 2019 és 2024 között öt cégen keresztül összesen több mint 957 000 000 millió lejt (több mint 195 millió eurót) kaptak a Nordis cég ügyfeleitől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás van érvényben 15 nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Orosz, ukrán és moldovai állampolgárokat hamis román személyazonossági okmányokhoz juttató Botoșani megyei hivatalnokok ellen indított büntetőeljárást a legfőbb ügyészség.
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe megfigyelés alatt tartani a román légteret.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!