Fotó: Haáz Vince
A 2022-es romániai népszámlálás pénteken nyilvánosságra hozott részeredményei szerint 19 053 815-re zsugorodott az ország lakossága – ez azt jelenti, hogy a 2011-es cenzus óta 1,1 millióval csökkent a lakosok száma.
2022. december 30., 10:352022. december 30., 10:35
2022. december 30., 11:072022. december 30., 11:07
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatsorok szerint a lakosság 51,5 százaléka (9808,3 ezer) nő, és 52,2 százaléka (9941,2 ezer) városi környezetben él.
Kivételt képez Ilfov (153,9 ezres növekedés), Beszterce-Naszód (9,8 ezer) és Suceava megye (7,7 ezer).
A legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény (mínusz 16,6 százalék, azaz 49 000 fővel kevesebb) és Teleorman megyében (mínusz 14,9 százalék, azaz 56 600 fővel kevesebb) regisztrálták. Abszolút értékben Bukarest megyében volt a legnagyobb népességveszteség, 166 400 fő (mínusz 8,8 százalék), ezt követte Prahova (mínusz 67 800 fő, azaz 8,9 százalék) és Dolj megye (mínusz 61 100, azaz 9,3 százalék).
Az öregedési index közel 20 százalékponttal csökkent: míg a 2011-es népszámláláskor mért 101,8-ról 121,2-re nőtt a 100 fiatalra jutó idős személyek száma. Bár a fiatalok (15 év alattiak) száma 115 700 fővel csökkent, a teljes népességen belüli arányuk enyhén, 16,1 százalékra nőtt (a 2011-es 15,9 százalékról), míg a 65 évesnél idősebbek teljes népességen belüli aránya közel félmillió fővel, azaz 3,5 százalékponttal nőtt (a 2011-es 16,1 százalékról 19,6 százalékra).
A népszámláláson a 19,05 millió fős állandó lakosságból 16,5 millió személy nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról. A 16,5 millió személy közül
A 20 ezres létszámot meghaladó etnikai közösségek az ukránok (45 800 fő), a németek (22 900) és a törökök (20 900).
A roma anyanyelvűek aránya 1,2, az ukrán anyanyelvűeké pedig 0,2 százalékos.
A felekezeti hovatartozásáról 16,397 millió személy nyilatkozott: 85,3 százalék az ortodox, 4,5 százalékuk a római katolikus, 3 százalék a református, 2,5 százalékuk a pünkösdista vallást jelölte meg a válaszában.
Ötből két személy soha nem volt házas, a teljes állandó lakosság 5,2 százaléka özvegy. A teljes állandó lakosság 43,5 százaléka rendelkezik középfokú, 40,5 százaléka alacsony, 16 százaléka pedig felsőfokú iskolai végzettséggel.
Az aktív népesség 8,185 millió fő, közülük 496 100-en munkanélküliek. Az inaktív népesség 10,868 millió személyből áll, akiknek kétötöde (39,5 százaléka) nyugdíjas vagy szociális segélyben részesül, közel egyharmada (32 százalék) pedig diák és egyetemi hallgató.
A népszámlálás részeredményeit itt lehet megtekinteni.
„1 millió feletti a romániai magyarság száma a népszámlálás előzetes eredményei alapján. Ezzel megőriztük a magyarok 6 százalék feletti arányát a romániai társadalmon belül” – idézte az RMDSZ pénteki közleménye Kelemen Hunor szövetségi elnököt. Az RMDSZ elnöke egyúttal jelezte: a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi ki a Szövetség.
Kelemen Hunor köszönetet mondott a romániai magyaroknak, akik büszkén kiálltak a magyarságuk mellett, és mindazoknak, akik megszervezték, vagy valamilyen formában segítették a lekérdezés mindkét szakaszát: a számlálóbiztosoknak, a történelmi magyar egyházaknak, a civil szervezeteknek, a sajtó képviselőinek és az RMDSZ-ben dolgozó kollégáknak egyaránt. „2022-ben ismét megmutattuk, hogy a szülőföldön akarunk jövőt tervezni magunknak erős magyar közösségként. 2023-ban is számíthatunk egymásra!” – zárta közleményét az RMDSZ elnöke.
Nagyjából 19 milliós Románia lakossága, ami legalább egymilliós csökkentést jelent a 2011-es népszámláláskor regisztrált 20,12 millióhoz képest – vonta meg a vasárnap lezárult cenzus első mérlegét az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke.
Vagy alulszámlálás történt az erdélyi megyék zömében, vagy a lakosság csökkenése erőteljesebb volt, mint ahogy azt a statisztikusok becsülték – értékel a Népszámlálás.ro csapata. Az erdélyi magyarság számát csak decemberben tudjuk meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.
A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.
A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!