A magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Lucian Boia román történészt

A magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Lucian Boia román történészt

Lucian Boia történész

Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lucian Boia román történészt.

Hírösszefoglaló

2020. január 21., 23:092020. január 21., 23:09

2020. január 21., 23:202020. január 21., 23:20

A kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett kedd esti szűk körű ünnepségen adta át a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője. A tankönyvek hivatalos román történelemszemléletével nem egyszer szembeforduló, és ezért gyakran a román nacionalisták célkeresztjébe kerülő kitüntetett a magyar médiának azt mondta: meglepődve, de örömmel fogadta a magyar állami kitüntetést, tudta, hogy munkáit magyarul is olvassák, de nem sejtette, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek. Kifejtette: szabad embernek tekinti magát, és egy demokráciában mindenkinek joga van gondolkodni, saját nézeteit vallani.

Lucian Boia úgy vélekedett: nincs ellentmondás a magyar–román történelmi viták és a között, hogy ő magyar állami kitüntetést kapott.

Arra a felvetésre, hogy az elismerést a trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében vehette át, amikor a román parlamentben olyan törvénytervezet is napirenden van – amely ünneppé akarja nyilvánítani azt a június negyedikét, amire Magyarország a legnagyobb történelmi igazságtalanságként tekint –, Lucian Boia azt mondta: nincs tudomása a kezdeményezésről, de szerinte a románoknak is el kellene ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk, hogy Trianon hatalmas trauma volt Magyarország és a magyar nemzet számára. Úgy vélekedett: a múlt fájdalmaira – és nemcsak a magyarok esetében – nem a múltban kell megoldást keresni, hiszen a történelmet nem lehet megváltoztatni, hanem a jövőben.

Lucian Boia rámutatott: a történelem felgyorsult, a változások egyre gyorsabban következnek be, és lehet, hogy egy-két nemzedék múlva már nagyon furcsának fognak tűnni ezek a 19-ik századi nemzeti viták. Hozzátette: ő az egységesülő Európai Unióban hisz, ahol nem leszek határok. „Végül is mindannyian európaiak vagyunk, hasonlítunk egymáshoz, a problémáink sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a más földrészen élők problémáihoz” – idézte az MTI Lucian Boiát. Arra a kérdésre, hogy hol kell keresni a magyar–román megbékélés kiinduló pontjait, a professzor azt mondta: lehet, hogy naiv, de ő összességében inkább jónak tartja a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat. Elismerte, hogy vannak történelmi viták, de azokat a két nép történészeinek kellene feloldaniuk, ahogyan a franciák és németek is tették.

Arra a felvetésre, hogy éppen a tankönyvekben is jelen lévő különböző történelemszemlélet örökíti át egyik nemzedékről a másikra a román–magyar szembenállást, Lucian Boia kifejtette: sajnos a történelem nem egy abszolút igazság tudománya, hanem a megtörtént valóság utólagos értelmezése, amit a szerző nézőpontja, kultúrája, ideológiája is befolyásol.

Hozzátette: maga sem tartja szerencsésnek, hogy Európában annyiféle történelemértelmezés létezik. A magyar és román történészeknek szerinte meg kellene egyezniük legalább a lényeges kérdésekben, hogy kialakítsanak egy – ha nem is hivatalos, de legalább – európai szemléletű történelemírást. „Én megírtam azt a történelmet, amiben hittem, tisztességesen írtam, megpróbáltam úgy értelmezni a dolgokat, hogy közben óvakodtam a különféle ideológiáktól és főleg a szélsőséges nacionalizmustól, ami annyi rosszat tett: ez az én munkám. Jó lenne, ha meg tudnám változtatni a világot, ha jobbá tudnám tenni, de sajnos nincs ilyen hatalmam” – összegezte a román történész.

Galéria

Zákonyi Botond bukaresti nagykövete (jobbra) átadja Lucian Boiának a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést

Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Zákonyi Botond laudációjában rámutatott: Lucian Boia kisebb-nagyobb vihart kavaró esszéköteteiben nem újraírja a történelmet, hanem újragondolja, más megvilágításba helyezi a történelmi eseményeket. Nincs különösebb jelentősége, hogy Boia a trianoni centenárium évében vehette át a magyar állami kitüntetést, mert az tavaly is időszerű volt, jövőre is aktuális lenne, de ebben az évben összesűrűsödik mindaz a problémahalmaz, amit trianoni traumáként szoktak emlegetni, és a magyarok problémáit nagyon jól „oldják” Boia munkái – mutatott rá Magyarország bukaresti nagykövete.

Lucian Boia 1944-ben született Bukarestben, 1967 óta tanít a Bukaresti Tudományegyetem történelem karán, amelynek 1990 óta professzora. Több tucatnyi (román, angol és francia nyelvű) történelmi esszékötet és monográfia szerzője, a legnagyobb visszhangot keltő sikerkönyvei közül több – Történelem és mítosz a román köztudatban, Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig, Az Első Világháború – ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések, Hogyan románosodott el Románia, Miért más Románia, Az 1918-as nagy egyesülés – nemzetek, határok, kisebbségek – magyarul is megjelent. Kivételes munkásságát Németország is állami kitüntetéssel ismerte el: Lucian Boia 2018-ban kapta meg a német érdemrend érdemkeresztjének lovagi fokozatát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 12., péntek

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt igazságügyi minisztert

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt igazságügyi minisztert
2024. április 12., péntek

Felmérés: Nem terem babér a PSD-nek és a PNL-nek, Geoană és Simion juthat az elnökválasztás második fordulójába

Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.

Felmérés: Nem terem babér a PSD-nek és a PNL-nek, Geoană és Simion juthat az elnökválasztás második fordulójába
2024. április 12., péntek

Iohannis elmagyarázta, miért nem sikerült elég pénzt költeni védelemre

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.

Iohannis elmagyarázta, miért nem sikerült elég pénzt költeni védelemre
2024. április 11., csütörtök

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük

Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük
2024. április 11., csütörtök

Iohannis a NATO-főtitkári tisztség megpályázása kapcsán: nincs jelentősége annak, hogy a jelölésem hány tagállam támogatja

Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.

Iohannis a NATO-főtitkári tisztség megpályázása kapcsán: nincs jelentősége annak, hogy a jelölésem hány tagállam támogatja
2024. április 11., csütörtök

Jónak tartja régiója gazdasági helyzetét a romániaiak fele, sokak szerint okoz gondot az egészségügy helyzete

A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.

Jónak tartja régiója gazdasági helyzetét a romániaiak fele, sokak szerint okoz gondot az egészségügy helyzete
2024. április 11., csütörtök

Egy rendőr bántalmazása miatt jelentős pénzbüntetést kell fizetnie Diana Şoşoacă szenátor férjének

Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.

Egy rendőr bántalmazása miatt jelentős pénzbüntetést kell fizetnie Diana Şoşoacă szenátor férjének
2024. április 11., csütörtök

Egy gyógyszer helytelen adagolása miatt halt meg 20 beteg egy bukaresti kórház intenzív osztályán egy asszisztens szerint

Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.

Egy gyógyszer helytelen adagolása miatt halt meg 20 beteg egy bukaresti kórház intenzív osztályán egy asszisztens szerint
2024. április 11., csütörtök

A román állampolgárok kétharmada állítja, hogy gyakran találkozik hamis hírekkel

Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.

A román állampolgárok kétharmada állítja, hogy gyakran találkozik hamis hírekkel
2024. április 11., csütörtök

Több mint egy tucat párt és több független jelölt is versenybe száll az európai parlamenti választásokon

Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.

Több mint egy tucat párt és több független jelölt is versenybe száll az európai parlamenti választásokon