Lucian Boia történész
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lucian Boia román történészt.
2020. január 21., 23:092020. január 21., 23:09
2020. január 21., 23:202020. január 21., 23:20
A kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett kedd esti szűk körű ünnepségen adta át a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője. A tankönyvek hivatalos román történelemszemléletével nem egyszer szembeforduló, és ezért gyakran a román nacionalisták célkeresztjébe kerülő kitüntetett a magyar médiának azt mondta: meglepődve, de örömmel fogadta a magyar állami kitüntetést, tudta, hogy munkáit magyarul is olvassák, de nem sejtette, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek. Kifejtette: szabad embernek tekinti magát, és egy demokráciában mindenkinek joga van gondolkodni, saját nézeteit vallani.
Arra a felvetésre, hogy az elismerést a trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében vehette át, amikor a román parlamentben olyan törvénytervezet is napirenden van – amely ünneppé akarja nyilvánítani azt a június negyedikét, amire Magyarország a legnagyobb történelmi igazságtalanságként tekint –, Lucian Boia azt mondta: nincs tudomása a kezdeményezésről, de szerinte a románoknak is el kellene ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk, hogy Trianon hatalmas trauma volt Magyarország és a magyar nemzet számára. Úgy vélekedett: a múlt fájdalmaira – és nemcsak a magyarok esetében – nem a múltban kell megoldást keresni, hiszen a történelmet nem lehet megváltoztatni, hanem a jövőben.
Lucian Boia rámutatott: a történelem felgyorsult, a változások egyre gyorsabban következnek be, és lehet, hogy egy-két nemzedék múlva már nagyon furcsának fognak tűnni ezek a 19-ik századi nemzeti viták. Hozzátette: ő az egységesülő Európai Unióban hisz, ahol nem leszek határok. „Végül is mindannyian európaiak vagyunk, hasonlítunk egymáshoz, a problémáink sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a más földrészen élők problémáihoz” – idézte az MTI Lucian Boiát. Arra a kérdésre, hogy hol kell keresni a magyar–román megbékélés kiinduló pontjait, a professzor azt mondta: lehet, hogy naiv, de ő összességében inkább jónak tartja a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat. Elismerte, hogy vannak történelmi viták, de azokat a két nép történészeinek kellene feloldaniuk, ahogyan a franciák és németek is tették.
Hozzátette: maga sem tartja szerencsésnek, hogy Európában annyiféle történelemértelmezés létezik. A magyar és román történészeknek szerinte meg kellene egyezniük legalább a lényeges kérdésekben, hogy kialakítsanak egy – ha nem is hivatalos, de legalább – európai szemléletű történelemírást. „Én megírtam azt a történelmet, amiben hittem, tisztességesen írtam, megpróbáltam úgy értelmezni a dolgokat, hogy közben óvakodtam a különféle ideológiáktól és főleg a szélsőséges nacionalizmustól, ami annyi rosszat tett: ez az én munkám. Jó lenne, ha meg tudnám változtatni a világot, ha jobbá tudnám tenni, de sajnos nincs ilyen hatalmam” – összegezte a román történész.
Zákonyi Botond bukaresti nagykövete (jobbra) átadja Lucian Boiának a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Zákonyi Botond laudációjában rámutatott: Lucian Boia kisebb-nagyobb vihart kavaró esszéköteteiben nem újraírja a történelmet, hanem újragondolja, más megvilágításba helyezi a történelmi eseményeket. Nincs különösebb jelentősége, hogy Boia a trianoni centenárium évében vehette át a magyar állami kitüntetést, mert az tavaly is időszerű volt, jövőre is aktuális lenne, de ebben az évben összesűrűsödik mindaz a problémahalmaz, amit trianoni traumáként szoktak emlegetni, és a magyarok problémáit nagyon jól „oldják” Boia munkái – mutatott rá Magyarország bukaresti nagykövete.
Lucian Boia 1944-ben született Bukarestben, 1967 óta tanít a Bukaresti Tudományegyetem történelem karán, amelynek 1990 óta professzora. Több tucatnyi (román, angol és francia nyelvű) történelmi esszékötet és monográfia szerzője, a legnagyobb visszhangot keltő sikerkönyvei közül több – Történelem és mítosz a román köztudatban, Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig, Az Első Világháború – ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések, Hogyan románosodott el Románia, Miért más Románia, Az 1918-as nagy egyesülés – nemzetek, határok, kisebbségek – magyarul is megjelent. Kivételes munkásságát Németország is állami kitüntetéssel ismerte el: Lucian Boia 2018-ban kapta meg a német érdemrend érdemkeresztjének lovagi fokozatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első három hónapjában lefolytatott több mint 400 akció nyomán összesen 173 személyből álló 23 bűnszervezetet számolt fel a rendőrség.
Szombaton kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az időközi helyhatósági választások kampánya.
Megbánta Crin Antonescu, hogy azt mondta: a kínai gyakorlatot alkalmazva stadionokban lövetné főbe a drogdílereket.
Labilis légkörre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, a Partiumra – beleérvte Máramaros megyét is – , Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Bár nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását, a drogdílereket stadionban lövetné agyon, ha ez lehetséges volna – jelentette ki Crin Antonescu.
Megbocsát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a párt azon vezetőinek, akik múlt héten arról döntöttek: helyette a függetlenként induló bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant támogatják az elnökválasztáson.
Cáfolta csütörtökön a iași-i Sf. Spiridon kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
Crin Antonescu felolvasta az újságíróknak azt a nyilatkozatot, amelyet az egykori titkosrendőrség, a Securitate felszólítására tett 1988-ban egy barátjáról. Leszögezte: nem „jelentésről”, hanem nyilatkozatról van szó, amelyet a Securitate nyomására tett.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Cáfolja az Országos Vízügyi Igazgatóság (ANAR) Victor Ponta független álalmfőjelölt állítását, hogy a 2014-es árvíz idején az ő utasítására nyitották meg a Vaskapu erőmű gátját, hogy a Duna vize Belgrád helyett romániai területeket árasszon el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!