Zűrzavaros állapotok

Gyönge kezdést regisztrált idén a belföldi gyümölcstermesztés, amelynek következtében a termelési potenciálhoz viszonyítva mindössze 10–15 százalékos teljesítmény jellemezte a tavaszi idõszakot. Ráadásként az idõjárás sem kedvezett a termelõknek, mivel sok korántermõ gyümölcs vált a kereskedelem számára eladhatatlanná. A tapasztaltak ugyanakkor tovább mélyítik az ágazat válságát, aminek eredményeként – egyes szakértõk szerint – lassanként eltûnhet a piacról a Romániában termesztett friss gyümölcs. Emellett az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala legutóbbi felmérése szerint Románia sereghajtó a lakosságra számított gyümölcstermesztés tekintetében. A dokumentum szerint a 2005–2007-es idõintervallumban évente személyenként valamivel több mint negyven kilogramm friss gyümölcs és zöldség fogyott, amely körülbelül a fele az uniós átlagnak.

Omladozó ágazat

Románia jelenleg a 15 százalékát biztosítja saját erõbõl az országos gyümölcskeresletnek – állítja Aurel Tãnase, a Zöldség és Gyümölcs Interprofesszionális Szervezet vezérigazgatója. A vezetõ elmondása szerint az alma és a szilva jelenleg elég keresett, viszont a többi gyümölcs esetében a gyümölcsösök kiöregedése, a telkek visszaszolgáltatása, amelyek eredményeként sok egykori telep parlagon maradt, szemmel láthatóan nyomot hagyott a belföldi termelésen. Tãnase szerint az ágazat további szabadesését csak hatékony országos stratégiával lehetne megállítani, ami gyümölcsfák ültetését jelentené 1000 hektáronként évente. A krízist elsõsorban a cseresznyetermesztésben érezni, ahol a termelés az 1989 elõtti öt-hatezer tonnáról mostanra ezer tonna alá csökkent. A cseresznyetermelés ráadásul a tavaszi hideg következtében idén még gyengébbre sikeredett. Emellett az áfonya- és málnaexport szinte teljesen felszámolódott – magyarázta az igazgató.

A minisztériumi adatok szerint 2005 óta közel hatszázezer tonnával csökkent a gyümölcstermesztés, ráadásul a friss gyümölcsök importja terén is visszaesést tapasztaltak. Ezzel párhuzamosan viszont az export szinte nem is létezik, így a kereskedelmimérleg-hiány egyre jelentõsebb. Így 2007-ben a behozatal teljes értéke 80 millió euró volt, míg a kivitel valamivel több, mint 9 millió euró.

Problémák halmaza

Az alapvetõ problémák egyike – vélik a szakértõk –, hogy egy megfelelõen felszerelt gyümölcsösre jelentõs összeget kell áldozni. A számítások alapján egy hektár gyümölcsös kialakítása akár 35 ezer eurót is felemészthet, és a kiadások még mintegy tízezer euróval növekedhetnek a megfelelõ védelem kialakítása végett. Ráadásul az alapanyag maga is igen drága, és évrõl évre gyengébb minõségû. A kutatóállomások nem megfelelõ csemetéket ajánlanak a termelõknek, ezért utóbbiak inkább az importból származót választják, ami olcsóbb is, mint a belföldi. A legsúlyosabb gond viszont az, hogy nem létezik egy országos hatóság, amely ellenõrizné az egész tevékenységet.