Vitát szít a méhésztörvény

Az új jogszabály többek között rendezné a mezőgazdasági területek tulajdonosai és a méhészek közötti viszonyt, a kaptárok és pavilonok elhelyezésének feltételeit, és rögzíti az önkormányzatok feladatait és kötelezettségeit a méhészekkel szemben. Utóbbiak szerint azonban visszaéléseknek is teret enged.

„Egyik pozitívuma a törvénynek, hogy rendezi a szomszédokkal való viszonyt” – értékelt Lázár Tibor. A Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke lapunknak elmondta, a jogszabály meghatározza, milyen körülmények között lehet tartani a méheket lakott területen. Így például a szomszéd kerítésétől legkevesebb öt méterre lehet méhkaptár, a kerítésnek pedig legalább két méter magasnak kell lennie.

„Ezt eddig is tudtuk, hogy így a méhet felvezeti a magasba, amely ott veszi az irányt a mező felé. Ellenkező esetben a kaptártól egyből veszi a síkot, és megzavarja a lakókat. Ezt a szabályozást kimondottan jó dolognak tartom” – mondta az elnök. Lázár szerint azonban van a törvénynek olyan része is, amivel nem értenek egyet.

„A legelőknek az elosztását a helyi önkormányzatokra bíznák az új jogszabállyal. Ez nem a legjobb megoldás, mert teret enged a visszaéléseknek” – említette Lázár. Elmondása szerint előfordulhatnak olyan esetek is, hogy a döntéshozókra bizonyos személyek nagyobb befolyással bírnak, így más méhészeket kizárhatnak a településekhez közel eső területekről. Mindezek mellett félő, hogy az önkormányzatok korlátozni fogják a méhészetet a településekhez közel eső akácosokon, ami igencsak nagy érvágás lenne az érintetteknek.

„Eddig központilag osztották el, hogy egy településnek mennyi méhészetre alkalmas területe van, oda hány család mehet. Most pedig bírságolási jogot is adtak az önkormányzatoknak, ezek alkalmazottai pedig visszaélhetnek ezzel a helyzettel” – fogalmazta meg aggodalmait az egyesületi vezető, aki szerint sajnos a törvényalkotók sok kérdésben mellőzték a szakmabeliek meglátásait, ezért nem minden esetben döntöttek úgy, ahogy kellett volna.

Lázár Tibor egy érdekes helyzetre is rávilágított. Mint fogalmazott, a méhészettel foglalkozók számára a fő termelést az akác, hárs, napraforgó és a repce adja. Akácerdők zömében Olténiában, valamint Medgyes és Segesvár környékén vannak, ezeket a területeket a Hargita megyeiek is szokták használni.

„Ha most például a medgyesiek vagy segesváriak nem írják alá az engedélyt, a megyénkbeli méhészek az alföldről hazajövet nem fognak tudni megállni az említett részeken. Így eleshetnek pár napos hordástól, amivel pótolni tudnák az addig kieső mennyiséget. Az országos egyesület vezetősége sem ért egyet az eljárással, még sok vita lesz ezzel kapcsolatban” – véli az elnök.