2009. március 26., 10:592009. március 26., 10:59
Az éjszakai fagy során pedig elpusztulnak, és így elnéptelenednek a családok” – magyarázta a szakember. Mint mondta, a méhészek ilyen esetben tehetetlenek, és csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy benn teleltessék a méheiket. A méhészek attól is tartanak, hogy a szeszélyes időjárás miatt túl korán kinyílnak, majd megfagynak az akácvirágok. Kovács József elpanaszolta: már negyedik éve nincs annyi méz, mint amennyire számítottak, az átlaghoz képest majdnem felére csökkent a méztermés.
Az is gond, hogy egyre több hibrid napraforgót ültetnek, amelyik önporzó, így a méhek nem járják. A repce sem virágzik, ha túl hideg van. Sok gondot okoz a méhészeknek, hogy a gazdák szervezetlenül és bizonytalan eredetű vegyszerekkel permetezik földjeiket, ezért évente sok méhcsalád elpusztul.
A törvény szerint minden gazdának kötelessége lenne az önkormányzatoknál bejelenteni, mikor és milyen vegyszerrel permetez, de ezt nem teszik meg. Kovászna megyében különben is hátrányos helyzetben vannak a méhészek, hiszen minden szezonban több száz kilométert kénytelenek utazni kaptáraikkal.
A vándorlási időszak mindössze három hónapig tart, amikor a háromszéki méhészek a déli megyékbe utaznak az akácerdőkbe, és a napraforgómezőkre. Egy méhész 5-6 ezer lejt költ, amíg elindul, magyarázta Kovács József. Ahhoz hogy havi ezer lej nyeresége legyen, legalább 200 méhcsaláddal kell gazdálkodnia a méhésznek. A méhészet több családdal kifizetődő, hiszen a költségek nem emelkednek a családok számával arányosan.
Kovászna megyében a szövetségnek több mint száz fizető tagja van, közülük csak ötvenen termelő méhészek, akik összesen mintegy nyolcezer méhcsaláddal rendelkeznek. Egy kilogramm vegyes méz nagytermelői áron 6 lej, az akácméz kilogrammja 10 lejbe kerül. A gazdák nagy részéhez házhoz járnak a mézért, kialakult a saját vevőkörük.
Bár Európában Románia és Magyarország számít a legfontosabb akácméztermelő országnak, a lakosság nagyon kevés mézet vásárol, bár a fogyasztás a felmérések szerint évről évre növekszik. Romániában évi alig 18–20 gramm mézet fogyasztanak fejenként, míg az EU-s átlag évente 2 kilogramm.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.