A betegség általában a juhokat veszélyezteti, viszont megfertőződhetnek a szarvasmarhák és a kecskék is, de ezek általában tünetmentesen vészelik át a kórt.
Régebben a betegség csak Afrikában fordult elő, onnan jutott el a többi földrészre. Az utóbbi egy-két évben Nyugat-Európa számos államában megjelent, egyre súlyosabb formában fordult elő, ezért további terjedésével számolni kell – részletezte a szakember. Annál is inkább, mert az utóbbi évek enyhébb telei lehetővé tették, hogy a kórt terjesztő szúnyogok túléljék a hidegebb évszakot. Idén az európai uniós tagállamok többségében már jelentkezett a betegség, amelyet a szúnyogok által terjesztett vírus okoz. A betegség terjedése a szúnyogok fejlődési ciklusától függően szezonális, így a mérsékelt égöv alatt nyár végén, ősszel a leggyakoribb. A széllel sodródó szúnyograjok akár több száz kilométerre is eljuttatják a kórokozókat, ráadásul a vírus a szúnyogban egy hónapig is életképes marad.
A megfertőződött juhoknál 3–7 napos lappangási idő után láz, étvágytalanság, bágyadtság, elesettség, aluszékonyság figyelhető meg. A betegség heveny formájában a juhok nagy része a klinikai tünetek megjelenése után egy héten belül elpusztul. Sikó Barabási Sándor arra figyelmezteti a gazdákat, hogy az Unió országaiban, tehát nálunk is kötelező a betegség bejelentése. A fertőzött országokból tilos állatokat behozni, és ajánlott védekezni a szúnyogok ellen.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.