Jelentősen megnehezíti a határ menti megyék önkormányzatainak munkáját a mezőgazdasági területek adásvételének új szabályozása, mellyel a kormány a külföldiek földvásárlását próbálja visszaszorítani.
2014. július 16., 20:372014. július 16., 20:37
2014. július 16., 20:382014. július 16., 20:38
Az elöljárók arra panaszkodnak, hogy a bonyolult, bürokratikus eljárás mellett a jogszabály alkalmazása többletköltséggel is jár.
A hivatalos közlönyben május 30-án megjelent, a mezőgazdasági területek áruba bocsátásának módját szabályozó rendelet egyik cikkelye kimondja: az államhatártól 30 kilométernél kisebb távolságban elhelyezkedő területek értékesítése esetében kizárólag speciális engedélyek birtokában lehet adásvételi szerződést kötni a potenciális vásárlóval.
Mivel az eljárás meglehetősen bonyolult, és Szatmár megye területének több mint fele ebbe a kategóriába tartozik, Eugeniu Avram prefektus összehívta az önkormányzati jegyzőket a kérdések tisztázása érdekében. A találkozón részt vettek a kulturális, a védelmi, valamint a mezőgazdasági tárca alárendeltségébe tartozó hatóságok is, a kereskedelmi bizonylat kiállításához ugyanis bizonyos esetekben különböző minisztériumi jóváhagyásra van szükség.
Pontosságra törekvő jegyzők
Valamivel egyszerűbb a procedúra, amennyiben a vevő elővásárlási joggal rendelkezik, azaz rokon, telekszomszéd vagy az illető településről származik, és nem töltötte be a 40. életévét.
A jogszabály szerint maga a román állam is elővásárlási joggal rendelkezik, így meglehetősen bő azok köre, akik véleményét ki kell kérni az üzletkötést megelőzően.
A kormánymegbízott arra hívta fel a jegyzők figyelmét, hogy igen szorosak a határidők: van olyan bizonylat, melyet 24 órán belül ki kell állítani, ráadásul a dokumentumokat nem minden esetben küldhetik el elektronikus formátumban. Eugeniu Avram arra kérte a tisztviselőket, igyekezzenek pontosan kitölteni ezeket a dokumentumokat, mert pert kockáztatnak.
Elhangzott továbbá, a minisztériumoknak 20 napjuk van a benyújtott kérelmek elbírálására. A művelődési tárca főképp azt vizsgálja, nem érint-e feltáratlan régészeti lelőhelyet az adásvétel tárgyát képező terület, míg a honvédelmi minisztérium a katonai objektumok biztonságának megőrzésére helyezi a hangsúlyt.
Nem örülnek a szigorításnak
„Egyáltalán nem örülünk ennek a szigorításnak, mert hatalmas mennyiségű pluszmunkát ró az önkormányzatokra, és az adásvétellel járó költségeket is növeli” – nyilatkozta lapunknak Marchis Ottó, a magyar–román határ mentén fekvő Mezőpetri polgármestere, aki szerint nem eléggé átfogó a szabályzat.
Rámutatott: nem szerepelnek az elővásárlási joggal rendelkezők között például a mezőgazdasági társulások, holott a nagy táblák esetleges feldarabolódása eléggé sok kellemetlenséggel járhat, például gondot okozhat a támogatások lehívása terén is.
Romániában január elsején járt le a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó, az ország uniós csatlakozásakor kikötött hétéves moratórium. Az új, június elsejétől hatályos szabályozás minden mezőgazdasági terület értékesítésére vonatkozik, függetlenül attól, hogy hazai, vagy külföldi vásárlóról van-e szó.
A földtörvény szerint a hazai földtulajdonosoknak ezentúl közölniük kell a polgármesteri hivatallal, ha áruba akarják bocsátani a településhez tartozó mezőgazdasági területüket, megjelölve az igényelt vételárat és a telek pontos helyrajzi adatait. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem jelentkezik az ajánlat meghirdetésétől számított 30 napon belül, a telek szabadon értékesíthetővé válik, de ha a meghirdetett árnál olcsóbban adják el, az adásvétel semmisnek minősül.
A külföldiek az országban bejegyzett cégeik révén eddig is birtokolhattak termőföldet Romániában: hivatalos adatok szerint több mint 700 ezer hektárnyi termőföld van külföldi vállalkozások tulajdonában, ez csaknem 8 százaléka az ország több mint 9 millió hektárnyi művelhető földterületének.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!