Túl sok a krumpli?

Fotó: Gönczi Ákos

Mint mondta, idén várhatólag kilónként 50–60 bani lesz a krumpli nagybani felvásárlási ára, ami remélhetőleg emelkedik még az ősz folyamán. „Tavaly a termésnek mintegy 25 százalékát nem sikerült eladni, mivel szárazság volt, a termelők arra számítottak, hogy drága lesz a krumpli, de túl sokáig vártak, nem akarva engedni a 60 banis árból, végül fokozatosan 40 banira csökkent a hazai burgonya ára, és olyan gazda is akadt, aki egyáltalán nem tudta eladni terményét, mivel a felvásárlók közben külföldi: osztrák, német, lengyel termelőktől vásároltak” – mondta el Török Jenő, aki szerint az utóbbi három évben lett súlyosabb a helyzet, de az értékesítés már a 90-es évektől egyre nehezebbé vált.
„A 90-es évektől fokozatosan egyre kevesebb burgonyára van igény, míg ’90 előtt 100–120 kilogramm volt évente az egy főre eső burgonyafogyasztás, ma már körülbelül 70 kilogrammot fogyaszt egy személy. A megyében 15–20 százalékkal, országos szinten pedig 30 ezer hektárral kevesebb területen termelnek burgonyát, az EU-ban is csökkent mintegy 3 százalékkal a burgonyatermesztésre használt terület, azért is, mert ma már egyre nő a hektárhozam” – magyarázta Török Jenő, aki szerint a megyében még további 25 százalékkal kellene csökkenteni a termelést, és az eladásra kellene koncentrálniuk a gazdáknak.

Összefogás és jó marketing a kulcs
Hargita megyében 12 600 hektáron termel burgonyát mintegy 12 ezer termelő, legtöbben 5–10, sokan 25–100 hektáron, csak kevesen termesztenek 100–200 hektárnál nagyobb területen. „Termelés van, de nem készültek fel a gazdák az eladásra, régebben kisebb autókkal jöttek a fővárosi, galaţi-i, craiovai felvásárlók, ugyanezek ma nagy teherautókkal érkeznek, nem éri meg nekik megállni minden ezer kiló krumpliért, a gazdák már hiába várják ölbe tett kézzel az áruért érkező autókat, ma már maguknak kell megkeresniük a vásárlót. Össze kell fogniuk, egyesületet létrehozni, ahol közösen oldják meg a válogatást, mosást, csomagolást”  – fejtette ki a vezérigazgató, hozzátette, évek óta hiába próbálja meggyőzni a gazdákat, kevesebbet termeljenek, ugyanakkor szervezzék meg az eladást is, a gazdák nem hallgatnak rá, mondván, a szomszéd sem csökkenti, nem akarják, hogy kevesebb termésük legyen, mint annak. Értékesítési szövetkezet létrehozására eddig Csíkkozmáson fogott össze több termelő, raktárt, csomagológépet vásároltak. A szövetkezet Török szerint tavasszal kezdené meg működését.

Szakmailag nem vagyunk lemaradva
Néhány termelő a holland termesztők szintjén műveli a krumplitermesztést, véli Török, viszont vidékünkön nincs megoldva az öntözés, nincsenek megfelelő gépek és tárolók, ami szintén akadályt jelent, ugyanakkor kevesen, inkább csak a nagytermelők figyelnek arra, hogy kétévenként frissítsék a vetőburgonyájukat, ami különösen fontos a terméshozam szempontjából. „A vetőkrumpli termesztése szintén jó lehetőség lenne az itteni termelők számára, hiszen kevés olyan ország van, amelyiknek ennyire kedvező feltételei vannak jó vetőburgonya termesztésére, de egyelőre ezt sem akarják megérteni itt az emberek, inkább nyugatról vásárolnak” – magyarázta Török. Egyelőre nem tudják a mezőgazdasági igazgatóságon, mekkora lesz az idei termés, felmérést e hónap végén végeznek. Mint Török Jenő vezérigazgató elmondta, az időjárás ugyan nem minden hónapban volt kedvező, így több térségben burgonyavész, levélbarnulás támadta meg a krumplit a júniusi esős idő miatt, ez mintegy 3800–4000 hektárt érint, de körülbelül ugyanekkora területen nagyon jó termés várható, többek között a szakszerű termesztésnek köszönhetően.

Kistermelőknek nem nyereséges
A csíkszeredai piacon egyelőre nyárádmenti, kézdiszéki, valamint dâmboviţai krumpli kapható 1–1,5 lejért, a krumplijukat árusító kistermelők szerint viszont később olcsóbb lesz, így egyáltalán nem nyereséges burgonyát termelni, hiszen esetleg a belefektetett pénz térül meg, egyedül a felvásárlóknak éri meg, akik egyben az árat is diktálják. A kézdiszentkereszti Csavar Gabriella és Vizi Ilona egyéb zöldségek mellett árusítják a maguk termelte krumplit is, de mint mondják, nem nagyon vásárolják. „Néhány hektáron termelünk krumplit, de egyáltalán nem nyereséges, örülhetünk, ha nincs rajta veszteség. Tavaly ősszel 25–50 bani volt kilója, és sajnos a felvásárlók miatt, akik Brassóból vagy még messzebbről vásárolják nagyon olcsón, és szintén olcsón adják el, valószínűleg idén is le kell vinnünk az árát” – mondja a két árus, akik úgy látják, Brassóban tudnak majd olcsón túladni burgonyatermésükön, de nyilván semmit nem nyernek, vagy úgy járnak, mint egyik ismerősük, aki tavaly 20 baniért sem tudta eladni a krumpliját, ami végül elrothadt. A román eladónak, aki, mint mondja, Kovásznáról vásárolta nagy tételben a krumplit, kifizetődő a vállalkozása, azt viszont nem árulta el, hogy mennyi volt a felvásárlási ár. A nyárádmenti Dózsa Györgyről áruját elhozó Soós Sándornak viszont megéri burgonyát termeszteni. „Addig hozok ide krumplit, míg a környékbeli termelők nem jelennek meg, mivel a krumplijuk sokkal nagyobb és jobb minőségű, a többi termésemet nagy tételben értékesítem, és általában nyereséggel sikerül mind eladni” – mondta el Soós.