Tovább tart a csapadékhiány

Tovább tetézi a dolgot, hogy a gazdáknak többet kell költeniük gázolajra, ilyen időben  ebből is többet fogyasztanak a munkagépek. Amint a gazdák mondják, máskor egy hektárt 40 liter gázolajjal szántanak fel, most pedig, mivel a gépek nehézkesen haladnak, könynyen előfordul, hogy egy hektárhoz akár 60 liter üzemanyagot is elhasználnak.

A szakemberek arra figyelmeztetnek: bár a román gazdaság harmadik negyedévi kiugró növekedése elsősorban a kiváló mezőgazdasági termésnek köszönhető, az aszály miatt jelentős termésveszteségre lehet számítani a következő évben.

Több évtizedes negatív rekord

Hargita megyében hetek óta egyáltalán nem volt jelentősebb mennyiségű csapadék, ezért a tervezett 11 ezer hektáros őszi vetés helyett csupán 7 ezer hektárt vetettek be gabonával, vagy takarmánynövénnyel. Török Jenő, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmagyarázta, az idei őszi szárazság csupán betakarítás szempontjából volt előnyös, mivel nem kellett esőben a krumplit, a cukorrépát, és más terményt betakarítani. A szakember elmondta, augusztus második felétől átlagban összesen 22 liter csapadék esett négyzetméterenként, ami a sokéves átlagnak csupán egyötödét jelenti. Hargita megyében 1974 óta nem volt ekkora szárazság az évnek ebben az időszakában.

Szeptemberben csak három liter esőt mértek négyzetméterenként, míg az elmúlt hónapban ennél is kevesebbet, novemberben pedig egyáltalán nem esett, így az eső hiánya miatt a száraz, megkeményedett, megfagyott talajt nehéz volt megszántani, előkészíteni a vetésre. A legnagyobb arányban a székelyföldi megyékben az őszi vetésű gabonafélék közül az őszi búzát vetik, és kevesebb mértékben az őszi árpát, ugyanakkor az őszi vetésű takarmánynövényeket is ebben az időszakban vetik el. „Ahol a növények gyökeret eresztettek és kicsiíráztak, rendkívül érzékenyek, s ha nem lesz csapadék – négyzetméterenként legalább 33–35 liter átlagban – nem biztos, hogy megélnek. Ha lehullna a hó, talán megmenekülnének a kultúráink, de ha nem, kora tavasszal újra el kell vetnünk a növényeket, ami többletkiadást jelent” – magyarázta Török.

Aszálykor több a kiadás

„Nem hinném, hogy a mezőgazdasági területek legalább 50 százalékán sikerült befejezni az őszi szántást” – nyilatkozta lapunknak Baumgarten János, a mezőgazdasági kifizetési és intervenciós ügynökség (APIA) Maros megyei mérnöke. Szerinte az arány még rosszabb lenne, ha nem léteznének nagy gazdaságok, amelyek külföldi, nagy teljesítményű traktorokat használnak. Azok, akik hazai gyártmányú gépekkel gazdálkodnak, most is az esőre, a talaj fellazulására várnak. „Mi most is reménykedünk, különben a szántás meg a vetés elmaradása miatt 2012-ben nagyon gyenge mezőgazdasági év elébe nézünk” – vélekedett a szakember.

Az aszály miatt jelentős károkról számolnak be Szatmár megyében is. A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint, a csapadékhiány miatt bizonyos területeken a repceföldeken a ki nem csírázott vetés aránya az 50 százalékot is meghaladja. Rámutatott: míg tavaly 3 ezer hektáron termesztettek repcét a szatmári gazdák, idén minden bizonnyal nagyobb területen foglalkoztak volna vele, mivel igen jó áron lehet eladni. Azonban mindöszsze 2500 hektáron teremhet idén az olajat adó növény.

„A repce kényes növény, ha nem sikerül gyökeret eresztenie a hideg beálltáig, elpusztul a vetés. Túlságosan száraz földbe nem ajánlott vetni a magokat, a vetés szezonja – mely szeptember végét október elejét jelenti –  már lejárt” – magyarázta a Krónikának Tudor Mircea, aki szerint a gazdák inkább gabonafélékkel próbálkoznak, mivel ezek nem ennyire kényesek, és novemberben sem késő elvetni. Szilágy megyében viszont az aszály miatt a búzát sem tudják elvetni egyelőre a gazdák: míg az előző évben 12 ezer hektáron vetették el ezt a gabonafélét, ebben az évben csupán 3000 hektárról várnak termést – jelentette be a megyei mezőgazdasági igazgatóság.

Hunyad megyében is hasonló a helyzet: itt évek óta nem fordult elő, hogy a gazdák ennyire későn tudjanak nekilátni a búza elvetésének, és még így is csak azok a termelők tudták elvégezni az ilyenkor szükséges munkálatokat, akik megengedhették maguknak, hogy nagyobb költségráfordítással mellett dolgozzanak. A megyei mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint, míg az elmúlt év őszén 12 000 hektárt vetettek gabonafélékből és takarmánynövényekből, jelen pillanatban 5000 hektár parlagon hever.

Jelentős késés Háromszéken

Háromszéken késve ugyan, de befejezték az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, ha hótakaró védené az elvetett őszi búzát, a kár nem lenne jelentős. A végleges adatokat december elején összesítik, de a becslések szerint mintegy 18 ezer hektáron vetettek őszi búzát, 3 ezerrel hektárral kisebb területen, mint amire számítottak. A szárazság miatt a vetés megkésett, októberben be kellett volna fejezni, ám a kedvezőtlen időjárás miatt néhány hetet késtek a munkálatok.

Az elvetett gabona is gyatrán kelt, ám még megmenthető, ha hamarosan lehull a hó, és hótakaró védi a fagytól a zsenge vetést, magyarázta a szakember. Könczei Csaba kifejtette, pontosan csak tavasszal lehet majd felmérni, hogy mekkora kárt okozott  az őszi vetésben a kedvezőtlen időjárás. Tavasszal még lehet a nagy mértékben tönkrement őszi búza helyére tavaszit vetni, de akkor az őszi vetőmag és munka kárba vész, szögezte le az igazgató, aki bízik benne, hogy a havazás megmenti a jövő évi termést.