Fotó: Krónika
2008. szeptember 11., 00:002008. szeptember 11., 00:00
A panaszkodó gazdák szerint az utóbbi időszakban országszerte több kisüsti pálinkafőző abbahagyta a helyi specifikumnak számító termék előállítását.
Dr. Kelemen Atilla, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának elnöke az elmúlt napokban átiratban fordult Dacian Cioloş mezőgazdasági miniszterhez a romániai kisüsti pálinkafőzők érdekében. A szaktárcavezető az elmúlt héten közbenjárt az Európai Unió illetékes hatóságainál a szóban forgó hagyományos termelői szakágazat érdekében, egyelőre nem sok sikerrel. „A hírek nem túl jók, legalábbis egyelőre: diplomatikus választ kaptunk Brüsszelből, amelyből csupán annyi derül ki, hogy dolgoznak egy új, előnyösebb jövedéki adórendszer kidolgozásán” – nyilatkozta tegnap Cioloş miniszter.
Sajátos problémák
Az Agrárvilágnak nyilatkozó Kelemen Atilla szerint az EU vidékfejlesztési politikáját akadályozza a túlzott illeték alkalmazása, holott a cél az lenne, hogy a helyi specifikumnak minősülő termékeket támogassák. „Úgy gondolom, hogy a kisüsti pálinkát is hagyományos helyi terméknek kellene nyilvánítani, és ennek megfelelően szabályozni az illetékek mértékét – fogalmazott a politikus. – Időnként az Unió csak deklaratív módon támogatja a helyi hagyományos termékek előállítását, ami az alkalmazott adóintézkedésekben sajnos nem tükröződik. Véleményem szerint a kisüsti pálinkafőzés is fontos része a romániai vidéki gazdálkodásnak. Tisztában kell lenni azzal, hogy Romániában a mezőgazdasági gazdálkodás sajátosan családi jellegű, s ennek a jellegzetességnek érvényt és elismerést kell szerezni az Unión belül” – tette hozzá.
Kivágnák a fákat
„A jó pálinkának három ismertetőjele van: áttetsző, gyöngyözik és szilvaízű. A pálinka íze függ a szilvától is, amiből főzték. Élesd környékén, a bihari dombvidéken szárazságtűrő szilvafák vannak, amiket nem is permetezünk, mert a permetezett szilva más ízt ad az italnak” – magyarázta az Agrárvilágnak Vlad Floare, a Pálinkakészítők Bihar Megyei Szövetségének alelnöke a jó szilvórium ismertetőjegyeit. „Kár lenne, ha a kisüsti pálinkafőzés hagyománya megszakadna a vidéken egy idétlen jogszabály miatt.” Floare néhány társával egyetemben a prefektúra épülete előtt tiltakozott tegnap a magas jövedéki adó ellen, amit a termelőknek fizetniük kell. „A pálinkát 20 lejnél drágábban nem tudjuk eladni, 100 liter meg akár családi eseményeken, lakodalomkor, keresztelőkor is elfogy. Ha literét 20 lejért adom, és 13 lej jövedéki adót fizetek, akkor nem éri meg foglalkozni vele, hiszen nem hét lejbe kerül az előállítása. Akinek tíz-húsz szilvafája van, jobban jár, ha kivágja azokat” – panaszolta egy másik tüntető.
Jó munkához idő kell
A gazdák tüntetésére Traian Abrudan is ellátogatott. Az alprefektus azt ígérte, hogy a követeléseket eljuttatja a pénzügyminisztériumnak és a mezőgazdasági tárcának is. Arra a kérdésre azonban, hogy addig mit tegyenek, hagyják-e a cefrét kárba veszni, az alprefektus csak annyit felelt: tartsák be a hatályban lévő jogszabályokat. Többen is megjegyezték, egyetértenek azzal, hogy adót fizessenek, de ennek elfogadható összege 1-2 lej lenne literenként. A termelők azt is igazságtalannak tartják, hogy a pálinkát az etilalkoholok közé sorolták be. „Száz kilogramm gabonából 80 liter alkohol készülhet, száz kiló szilvából hat-nyolc liter pálinka fő. A gabonából erjesztett alkoholhoz aztán ízesítőket, vegyi anyagokat is adnak, míg a mi pálinkánk színtiszta szilvából készült. Mindig azt halljuk, hogy biotermék így, biotermék úgy, aztán minket, akik valóban vegyszerek nélkül dolgozunk, alaposan megadóztatnak, ráadásul rengeteg engedélyre van szükség a főzde működtetéséhez, a bürokrácia pedig a munkától veszi el az időnket” – egészítette ki Floare.
Fried Noémi lujza, Gyergyai Csaba
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.