Tizedeli a termést a kánikula

A hoszszan tartó szárazság miatt főként a moldvai megyékben keletkeztek hatalmas károk – több régióban április óta nem esett az eső –, de komoly veszteséggel kell számolniuk a bánsági és dobrudzsai termelőknek is. „Egyelőre kétmilliárd eurós kárról beszélhetünk a legfrissebb felméréseink alapján. Ezt az összeget a gazdák már befektették, és semmiképpen sem fog megtérülni” – mutatott rá Laurenţiu Baciu, aki szerint elkerülhetetlenné vált a zöldség- és gyümölcsfélék drágulása a közeljövőben.

„Nyilván az alapanyagok többe kerülnek majd – várhatóan a péktermékek esetében is –, aztán később a legtöbb élelmiszer-ipari termék ára is felfelé kerekedik” – tette hozzá. Laurenţiu Baciu szerint nem kizárt, hogy a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége bepereli az Országos Meteorológiai Intézetet (ANM) a téves előrejelzések miatt. „Írásos bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy a meteorológiai intézet áprilisban, májusban és júniusban hatalmas csapadékmennyiséget, árvizeket prognosztizált, ehhez képest az ország bizonyos részein április óta egy esőcsepp sem hullott le” – mondta a LAPAR elnöke.

„Hiába kilincselünk kártérítésekért…”

Laurenţiu Baciu szerint a gazdák országos érdekvédelmi szervezetének képviselői hiába kilincselnek a kártérítésekért, jelenleg az sincs, akivel tárgyalni lehetne a mezőgazdasági minisztériumban. „Meg kell várnunk, míg a hivatalnokok befejezik a szabadságukat, aztán meglátjuk, mit lehet még tenni. Úgy látszik, vezetőinket az sem aggasztja, hogy az ország öntözőhálózatának közel 90 százaléka használhatatlanná vált. Míg a rendszerváltás előtt több mint hárommillió hektár termőföldet tudtunk ellátni, a jelenlegi hálózat csupán 300 ezer hektárt tud kiszolgálni” – magyarázta Laurenţiu Baciu.

A friss felmérések egyébként azt mutatják, a tartós júniusi és júliusi szárazság következményeként csökken a gabonatermés Romániában is: 1,95 millió hektár búzával bevetett területről 6,7 millió tonnányi hozamot várnak a legfrissebb minisztériumi felmérés szerint. Ezzel a terméshozammal Románia lecsúszik a legnagyobb európai búzatermelők ötös listájáról, a hektáronkénti 3,4 tonna már csak a hatodik helyhez elég. Gondok vannak a krumpliterméssel is a székelyföldi megyékben. A júliusi tartós kánikula és a csapadékhiány miatt a krumpli hazájának számító Hargita és Kovászna megyében már 25-45 százalék közötti terméskieséssel számolnak. A szakértők szerint félő, hogy a termés minősége sem lesz kiváló, a csapadékhiány miatt ugyanis a gumók nem tudtak fejlődni az elmúlt hetekben. A korai és középkorai fajtákon már nem segítene az eső sem.

Aggódnak az állattartók is

Egyre rosszabb helyzetbe kerülnek az udvarhelyszéki gazdák is, hiszen a szárazság miatt mind gabonából, mind pedig zöldségekből, gyümölcsökből kevesebb terményre számíthatnak. A körülményeket csak súlyosbítja, hogy elapadóban vannak a kutak és a mezei források, így több helyen már szekerekkel hordják a vizet a termőföldekre. Különösen rossz helyzetben vannak a Bögöz községi gazdák, hiszen az elmúlt időszakban egy csepp eső sem jutott nekik, még akkor sem, amikor más közeli térségekben kisebb-nagyobb zivatarok voltak – panaszolta el lapunknak a helyi gazdaszövetség elnöke. Szilágyi Lajos szerint a termény megvédése érdekében általában reggelente öntöznek a gazdák, hiszen akkor még hűvös a talaj, délutánra viszont felforrósodik, akkor pedig meleg vizet kellene önteni a növényekre, különben nagyobb lesz a kár, mint a haszon. Noha vannak néhányan, akik a Küküllő környékén művelik földjeiket, ők pedig hozhatnak onnan vizet, ez csak keveseknek jelent megoldást, mivel a megművelt területek többsége távol esik a folyótól, a szállítás pedig nagy költségekkel jár.

„A szénakaszáláson már túl kell lennie mindenkinek, viszont félő, hogy nem lesz sarjú – aggodalmaskodik Szilágyi. – Ez roppant fontos lenne a fiatal állatok számára, de az elszáradt, kevés tápanyagot tartalmazó takarmány miatt a tehenek is kevesebb tejet adnak.” Székely Csaba agrármérnök a gyümölcsösök miatt is aggódik. Mint mondta, az almák a szárazság miatt nem nőttek meg a fákon, egyes szilvafajták esetében pedig még roszszabb a helyzet, ugyanis a gyümölcsök idő előtt elkezdtek kékülni, és a beérés előtt lehulltak a fáról. „A gyümölcsfák és más haszonnövények a nyár második felében szenvednek nagyobb károkat, ezért a klímaváltozás miatt érdemes olyan fajták meghonosításában gondolkodni, amelyek terménye korábban beérik” – mutatott rá.