2009. január 29., 10:472009. január 29., 10:47
Mint mondta, a tárca első számú prioritása az európai alapok felhasználása lesz, amelyet fontossági sorrendben az erdősítés és az öntözőberendezések modernizálása követ.
Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a SAPARD-alapot is kezelő Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (APDRP) nem képviselte megfelelőképpen az Unió pénzügyi érdekeit, hiányos dokumentációjú pályázatokat is elfogadott, emiatt a program révén lebonyolítandó kifizetéseket tavaly júniusban felfüggesztették, és még mindig nem újították fel. „Az Európai Bizottság mindaddig nem engedélyezi a 2006-ból fennmaradt 200 millió eurós SAPARD-pénzek kifizetését, míg nem pótoljuk hiányosságainkat” – jelentette ki Ilie Sârbu.
A tárcavezető szerint ez nem jelenti azt, hogy a Brüsszel által 2009 végéig meghosszabbított SAPARD-programban folyósítandó pénzeket Románia elveszíti, az viszont elképzelhető, hogy a kifizetések mintegy 3-4 hónapot csúsznak. A SAPARD-program keretén belül a minisztériumban 6567 projekttel foglalkoznak, amiből mindeddig 4549 szerződést sikerült lezárni. Ez a programok 1,985 milliárd eurós összértékéből 1,41 milliárd euró kifizetését jelenti.
Ilie Sârbu ugyanakkor elmondta, hogy az öntözőberendezéseknek helyet adó felületek a felére csökkentek 2004-hez képest, és a hústermelés is drasztikusan csökkent, ezért Románia kénytelen lesz masszív húsbehozatalokhoz folyamodni. „Míg 2004-ben a hazai piacon értékesített hústermékek 30 százalékát importáltuk, az elmúlt évi adatok azt mutatják, hogy jelenleg 70 százalék körül állunk” – magyarázta a miniszter. A tárcavezető által bemutatott adatok szerint, míg az elmúlt négy évben az egy főre eső húsfogyasztás közel 3 kilogrammal nőtt, a hústermelés drasztikusan csökkent.
Sârbu elmondta: a termelőknek adott támogatás 2004-ben összesen 1 907 000 ezer lej volt, ez az összeg 2008-ra 3 721 567 ezer lejre nőtt. Közölte továbbá, hogy a támogatások rendszere 2009-ben is hárompillérű lesz: a termelőknek adandó brüsszeli támogatáson kívül a nemzeti támogatásból és az egyes ágazatokban adandó különleges támogatási formákból fog állni.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.