A jó termés a kedvező időjárásnak is köszönhető, de a sikerhez hozzájárult az is, hogy a gazdák tavaly az őszi vetésre hektáronkénti 500 lej támogatást kaptak. Ebből a pénzből jó minőségű vetőmagot lehetett vásárolni, beszerezhették a szükséges mennyiségű műtrágyát, és a ráfordítás megmutatkozott a termés minőségén és mennyiségén. Kovászna megye a krumpli hazájaként ismert, de a termelők egyre inkább előnyben részesítik a gabonát.
Tavaly összesen 19 ezer hektáron termeltek búzát, idén már közel 22 ezer hektárról arattak. Ennek az oka, hogy a búzára kevesebb a ráfordítás, és a gazdákat megijesztette, hogy a tavalyi krumpli közel felét nem tudták értékesíteni. A búzát sem fizetik megfelelően, fejtette ki Barabás. Jelenleg egy kilogramm kenyérbúzáért 50 banit fizetnek a felvásárlók, a takarmánybúza ennél is olcsóbb, kilogrammja 40–45 bani. A mezőgazdaságban dolgozók nem számítanak hatalmas nyereségre, megelégszenek 10–15 százalékos profittal, örülnek ha nem veszítenek rajta. Hogy ez a nyereségük meglegyen, legkevesebb 60–70 baniért kellene eladniuk a búza kilogrammját. A vásárlók becsmérlik a búzát, hogy leszorítsák az árát, pedig idén tényleg jó minőségű a termés, összegezte Barabás Géza.
Kovászna megyében folyamatban van a sörárpa aratása, eddig 90 százalékban takarították be a közel ezer hektárról. Az idei árpatermés is jobb, mint a tavalyi: idén 2700 kilogramm termett egy hektáron, míg tavaly csak 2300.
A mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől megtudtuk még, Kovászna megyében ezelőtt négy esztendővel, 2004-ben mérték az abszolút rekordgabonatermést, akkor egy hektáron átlag 7000–8000 kilogramm búza termett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok