A legnagyobb érdekvédelmi szervezet elnöke szerint a romániai mezőgazdaság céltalanul bolyong az Európai Unióban

– A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája rendezvényein, illetve a román sajtónak adott interjúiban ön élesen kritizálja a romániai mezőgazdaság nehézségeit, amelyeken az európai uniós agrártámogatások sem tudnak segíteni. Miért tartja ennyire rossznak a román mezőgazdaság helyzetét?

– A mezőgazdaság megítélésekor nem szabad eltekinteni a teljes román gazdaság helyzetétől. Egyetlen sarokszámot emelek ki: a román állami költségvetésbe befolyó pénzeknek mindössze a 42 százalékával gazdálkodik az ország: ennyi forrás marad az állam napi működésének fenntartására, amibe bele kell kalkulálni a gazdaság – benne a mezőgazdaság – működtetését is.

Az ország horribilis összegeket költ a felvett hitelek kamataira és a törlesztőrészletekre. Ez nagyon szűk mozgásteret biztosít a mindenkori kormány számára, amit a mezőgazdaság is megszenved.

– A következő négy esztendőben a romániai mezőgazdaság 16 milliárd euró európai uniós támogatást költhet el. Ha ehhez hozzászámoljuk az országos helyreállítási tervre (PNRR) érkező eurómilliárdokat, akkor nem volna ok panaszra...

– Ez csak a látszat. Az uniós pénzekkel az a gond, hogy nem arra használhatjuk, amire az ország fejlesztéséhez leginkább szükség volna. Egyetlen példát hangsúlyoznék: az országos helyreállítási terv 65 százaléka klímacélokat szolgál. Ennyire voltak képesek Románia brüsszeli tárgyalói, beleértve a 33 európai parlamenti képviselőt is. Kérdezem, hogy mekkora iparunk van, aminek ,,klímasemleges” átalakításához ennyi pénzre van szükség?

De nem erre kapunk pénzt! Ha figyelemesen megnézzük a Romániának szánt uniós források felhasználásáról szóló brüsszeli rendelkezéseket, rájövünk, hogy ezek a pénzek úgy érkeznek az országba, hogy Romániának nincs több évtizedre szóló, hosszú távú ipari és mezőgazdasági fejlesztési terve. Ha nincs terv, akkor nem lehet érte lobbizni! A klímacél szépen hangzik, de ezekből a pénzekből nem lesz hatékony ipar, sem fejlett mezőgazdaság.

– Úgy érti, hogy a mezőgazdaságnak szánt uniós agrártámogatásokkal nem lehet érdemben előmozdítani az agrárágazat fejlesztését?

– Nem lehet, mert ahhoz jól átgondolt agrárstratégia kell, hogy lássuk tisztán, milyen irányba kell fejleszteni a mezőgazdaságot. Ma a falvaink rohamosan kiürülnek. Az elmúlt három évtizedben 27 mezőgazdasági miniszter váltotta egymást. A koalíciós kormányváltással idén új mezőgazdasági miniszterünk lesz, a rendszerváltás óta, immár a 28. Átfogó stratégia hiányában rövid mandátuma alatt minden miniszter mást akar megvalósítani. Valamit elkezd, ami a távozásával félbeszakad, és jön az utódja, aki teljesen mást tart prioritásnak. Ebből alakult ki az elmúlt harminchárom esztendő fejetlensége. A román agrárágazat sanyarú helyzetét mindennél jobban szemlélteti néhány adat: a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) nyilvántartásában 830 ezer gazda, kisebb, nagyobb farm szerepel. Ezeknek valamivel több mint három százaléka, 27 ezer farm van fiskálisan bejegyezve: olyan agrárvállalkozások, amelyek számlázni tudnak, így bekapcsolódnak az ország gazdasági vérkeringésébe. Még egy elgondolkoztató adat: a több mint nyolcszázezer gazda közül mindössze 21 ezren igényeltek tavaly gázolajtámogatást. Ez a romániai mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetét mutatja.

– Az uniós pályázatokon elnyert támogatások révén sok gazda tudná bővíteni farmját, és ezek a pénzek bekerülnek a gazdaságba. Mit kellene a pályázatok körül változtatni?

– Mivel nincs évtizedekre szóló országos agrárstratégia, a támogatások is esetlegesek. Nem tudjuk, hosszabb távon mire volna leginkább szükség egy-egy mezőgazdasági ágazat fejlesztéséhez. A mai helyzetben a romániai farmer nagy gondja, hogy az ötven százalékos EU-s pályázati támogatásnál az önrész biztosításához igényelt bankhitel kamata nagyon megdrágult. Míg a nyugat-európai országokban a gazdák nulla százalékos kamattal kapnak hitelt, nálunk a mezőgazdasági kölcsönök megfizethetetlenné váltak, ezért az agrárvállalkozások eladósodtak. Azt is ki kell mondani, hogy a brüsszeli megszorítások miatt uniós pályázatokra csak uniós – elsősorban nyugat-európai – országokból hozhatunk be mezőgépeket és egyéb berendezéseket. Ezek Romániában viszont drágábbak, mint a gyártó országban. Az árkülönbség a bukaresti Versenyhivatalnak is feltűnt: megbüntetett egy-két nagy mezőgépforgalmazó céget, de a jelenséget nem szüntette meg. Mi több,

A másik nagy gond, hogy a területalapú támogatások Nyugat-Európában sokkal nagyobbak, mint Romániában. Az EU tagállamai közül a romániai gazda kapja az egyik legkisebb agrártámogatást.

– Az országos helyreállítási terv kapcsán a klímacélokat hangsúlyozta. Nehéz helyzet van a mezőgazdaságban is, hiszen az új uniós direktívák szerint 2030-ra ötven százalékkal kell csökkenteni a mezőgazdaságban felhasznált műtrágya- és növényvédőszer-mennyiséget. Ez milyen változásokat hozhat?

– Beszéljenek ismét az adatok. A román mezőgazdaságban átlagban 0,7 kg/hektár aktív hatóanyagtartalmú vegyszerfelhasználás történik. Több nyugat-európai ország esetében ez a tízszerese a romániai vegyszerhasználatnak: a németek például 7 kg-ot használnak hektáronként. El tudja képzelni, hogy mekkora bukta lesz a román mezőgazdaságnak, ha Brüsszel egységesen ötven százalékkal csökkenti a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználását? Egész Kelet-Európában súlyos problémák adódnak ebből, de Romániában kiváltképpen. Egy másik uniós direktíva szerint a termőföldek egy részét kötelezően pihentetni, parlagoltatni kell. Az uniós követelést Románia küldöttsége tárgyalások nélkül írta alá. Kérdem én, milyen alapon született ez a döntés, amikor nincs hivatalos kimutatásunk arról, hogy az ország 14,3 millió hektárnyi mezőgazdasági területéből mennyit dolgozunk meg és mennyi hever parlagon? Elég végig utazni az országon – Moldvában, Erdélyben és Havasalföldön egyaránt –, hogy az ember megrémüljön a parlagon heverő földek látványától. Milyen megfinanszírozható klímacélokról beszélhetünk, amikor sem működő iparunk, sem hatékony mezőgazdaságunk nincs?

– A romániai mezőgazdaság és feldolgozóipar legnagyobb anomáliájaként ön a masszív élelmiszerimportot nevezte meg. Van-e esély arra, hogy ez csökkenjen?

– Tavaly négymilliárd eurós deficittel zárta az ország az élelmiszerimportot. Mezőgazdasági nyersanyagokat exportálunk és nagy mennyiségű élelmiszert importálunk, mert hiányoznak a versenyképes feldolgozóüzemek. Gondoljunk bele: Romániában él az Európai Unió 27 tagállama mezőgazdasági termelőinek 34 százaléka. Ennyi gazdával mi állítjuk elő az uniós mezőgazdasági termelés 3,2 százalékát... Ezzel szemben a bolgárok az unióban tevékenykedő agrártermelők 1,9 százalékát teszik ki, és megtermelik az uniós mezőgazdasági összszükséglet 1,6 százalékát. Annak ellenére, hogy Romániai hagyományosan agrárország, a mezőgazdasági termelés hatékonysága nagyon alacsony.

– Agrárvállalkozóként gabonatermesztéssel foglalkozik. Hogyan érinti a zuhanó gabonaár?

– Hazai gabonatermelőkként nagyon megszenvedtük, hogy Ukrajnából olcsó és ellenőrizetlen minőségű gabonát hoztak be. Miközben tonnánként hatezer lejért vásároltam műtrágyát, ki lehet számolni, hogy a mai gabonaárak mellett hogyan tudunk rentábilisan búzát termelni. A válaszom: sehogy! A gabonatermesztéssel foglalkozó farmereknek hatalmas gabonakészleteik vannak, miközben Románia több milliárd euró értékben importált gabonát. Félő, hogy az új termés betakarításáig sem találunk vevőre. Olcsó vigasz, hogy uniós forrásokból segítséget ígértek, de ez hosszabb távon nem fogja orvosolni a gabonatermesztők helyzetét.

– Ön részt vesz a mezőgazdasági minisztérium és a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek tárgyalásain. Észrevételeiknek, javaslataiknak mi a sorsa?

– Informális találkozókról van szó: nem látom azt, hogy véleményünk érdemben hozzájárulna egy hosszú távú agrárstratégia kialakításához. A romániai falvakból szinte mindenki városra ingázik, mert falun nem tudnak megélni. A falunak, a romániai mezőgazdaságnak folyamatosan csökken a népeltartó képessége. Többször felvetettem, hogy térjünk vissza a normalitáshoz: minden faluban legyen helyi pékség, mészárszék, stb., hogy a gazda által megtermelt áru helyben maradva bekerüljön a gazdasági körforgásba. A romániai mezőgazdaság és élelmiszeripar területén gyors változásokra van szükség. Minél hamarabb sikerül ezt meglépni, annál gyorsabban talál magára az ország agrárpotenciálja. Ehhez azonban olyan kiszámítható agrárstratégia kell, amiért körömszakadtáig harcolunk Brüsszelben. Szomszédaink közül volna kitől tanulni!

Sok pénzt „vetnek” a gyengélkedő romániai mezőgazdaságnak

Első erdélyi gazdafórumát szervezte meg Marosvásárhelyen a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája. A rendezvényen Románia új agrárstratégiáját ismertették a minisztériumok szakemberei, mintegy 16 milliárd euróból gazdálkodhatnak.

Biotermelők konferenciája Kolozsváron: nagy kihívást jelent a gazdák átállása a környezetkímélő gazdálkodásra

Nehéz, de nem lehetetlen küldetésnek tartják az Európai Bizottság által szorgalmazott fokozatos átállást a biogazdálkodásra a Kolozsváron megtartott 18. biogazdálkodási konferencia előadói.

Zuhan a kenyérgabona világpiaci ára, ezt azonban az üzletekben még nem érzékeljük

Pár hónap alatt mintegy negyven százalékkal csökkent a kenyérgabona ára, ami biztató lehet az élelmiszerpiac számára, de a gazdák csak olcsón tudják eladni terményüket. Szakértővel jártuk körül, hogy az új helyzetben mire számíthat a fogyasztó és a gazda.