Quo vadis székely valuta?

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

A háromszéki gazdák arra panaszkodnak, hogy a piacot elárasztó, olcsó külföldi krumpli miatt nem tudják értékesíteni termésüket. Legtöbben örülnek, ha a termékértékesítéskor megtérül a termesztésbe fektetett pénz.

Bartos Lóránt

Bartos Lóránt

2008. augusztus 28., 00:002008. augusztus 28., 00:00

Az elmúlt évben jelentős veszteséget okozott a hazai krumplitermesztőknek, hogy Törökországból, Egyiptomból, Lengyelországból és Bulgáriából is hatalmas mennyiségű, dömpingáron kínált étkezési burgonya érkezett a piacokra. A kormány nem védi a belföldi termelőket, azaz az Unión kívülről származó árun sincs különleges, emelt vám. A 2007-es esztendő szerencsés esetben is nullszaldós volt a burgonyatermelőknek, legtöbben úgy nyilatkoznak, legjobb esetben is csak a befektetett pénzöszszeg térült meg.

Romániában Moldva és a Székelyföld számít a krumplitermesztés fellegvárának. Az idei árvizek hatalmas kárt okoztak a moldvai termelőknek, de más üröme még nem válik más örömévé: Felső-Háromszéken a kistermelők körében teljes a bizonytalanság, nem tudják, hogy mennyi lesz idén a székely valutának is becézett „pityóka” ára, a nagytermelők pedig egyelőre nem nyilatkoznak ez ügyben. A korai burgonya kilónkénti ára tavasszal 70 bani volt, mostanra pedig 50-60 banira csökkent. A céges termelők által kínált ár tartalmazza az áruforgalmi adót is, ami 19 százalékot jelent a krumpli eladási árából. 

Dr. Mucsi Mihály kertészmérnök, kézdivásárhelyi termelő úgy véli, az idei kedvező időjárás lehetővé teszi a termény raktározását, s így a termelők megvárhatják, míg a krumplit „tisztességes áron” eladhatják. Az Agrico-M Kft. tulajdonosa mintegy 100 hektáron termel burgonyát, javarészt külföldi, főleg hollandiai magokat szaporít a kézdivásárhelyi földeken. „A vegyszerek, műtrágya és a munkaerő ára jelentősen emelkedett, a termény ára azonban évek óta zuhan. A kormány nem védi a termelőket, így lehetetlenség hosszú távon megélni krumplitermesztésből” – mondta a Krónikának Mucsi. A mérnök szerint „az üzérkedők élnek a legjobban”, s a termelő és a vásárló pedig általában „ráveszít a munkára”. Idén Háromszéken átlagban a nagytermelők 18 tonnás hozamot értek el hektáronként, a kistermelők esetében ez a szám 15 tonnára csökken. Csúcstechnológia alkalmazása esetén a hekátornkénti hozam 28–30 tonna Felső-Háromszéken, főleg vetőmagról való termesztése esetén. A csapadékmennyiség a hektárhozamot másfélszeresére emelte az elmúlt évhez képest, s a gumók is egészségesek, jól tárolhatóak.

Kovászna megyében az évi krumpliszükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna a vetőmag. A mezőgazdasági szaktárca adatai szerint Romániában a hektáronkénti átlagtermés az európai uniós egyharmada. Míg hazánkban egy hektáron átlag 12–14 tonna krumpli terem, az Unió többi országában ez eléri a 35–37 tonnát. Az alacsony átlagtermés miatt Románia importra szorul. El kellene érni legalább a hektáronkénti 19-20 tonnás hozamot, hogy a termés fedezze a hazai szükségletet, vélik a szakemberek. Romániában és különösen a Székelyföldön a krumplitermesztés mellett szól, hogy ennek a kultúrának hagyománya van, megfelelő a talaj és a klíma, a megyében kutatóközpontok és kísérleti állomások működnek. Viszont hátrányt jelent a területek széttagoltsága. Országos szinten a krumpliföldek 80 százaléka 10 hektár alatti parcella. Kovászna megyében, ahol egyik alapvető termény a burgonya, még rosszabb a helyzet. Háromszéken nincs olyan gazda, aki ne termesztene krumplit, viszont nagyon felaprózott a terület, egy átlagos parcella mindössze 2,4 hektáros.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. április 21., péntek

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják

Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják
2023. március 17., péntek

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona

Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona
2023. március 17., péntek

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben

A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben
2023. március 13., hétfő

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére
2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett
2023. március 10., péntek

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát

A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát
2023. március 08., szerda

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket

Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.

Lesz bárányhús, de milyen áron?
Lesz bárányhús, de milyen áron?
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

2023. március 07., kedd

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt

Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt
2023. március 05., vasárnap

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás

Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás