Quo vadis székely valuta?

Az elmúlt évben jelentős veszteséget okozott a hazai krumplitermesztőknek, hogy Törökországból, Egyiptomból, Lengyelországból és Bulgáriából is hatalmas mennyiségű, dömpingáron kínált étkezési burgonya érkezett a piacokra. A kormány nem védi a belföldi termelőket, azaz az Unión kívülről származó árun sincs különleges, emelt vám. A 2007-es esztendő szerencsés esetben is nullszaldós volt a burgonyatermelőknek, legtöbben úgy nyilatkoznak, legjobb esetben is csak a befektetett pénzöszszeg térült meg.

Romániában Moldva és a Székelyföld számít a krumplitermesztés fellegvárának. Az idei árvizek hatalmas kárt okoztak a moldvai termelőknek, de más üröme még nem válik más örömévé: Felső-Háromszéken a kistermelők körében teljes a bizonytalanság, nem tudják, hogy mennyi lesz idén a székely valutának is becézett „pityóka” ára, a nagytermelők pedig egyelőre nem nyilatkoznak ez ügyben. A korai burgonya kilónkénti ára tavasszal 70 bani volt, mostanra pedig 50-60 banira csökkent. A céges termelők által kínált ár tartalmazza az áruforgalmi adót is, ami 19 százalékot jelent a krumpli eladási árából. 

Dr. Mucsi Mihály kertészmérnök, kézdivásárhelyi termelő úgy véli, az idei kedvező időjárás lehetővé teszi a termény raktározását, s így a termelők megvárhatják, míg a krumplit „tisztességes áron” eladhatják. Az Agrico-M Kft. tulajdonosa mintegy 100 hektáron termel burgonyát, javarészt külföldi, főleg hollandiai magokat szaporít a kézdivásárhelyi földeken. „A vegyszerek, műtrágya és a munkaerő ára jelentősen emelkedett, a termény ára azonban évek óta zuhan. A kormány nem védi a termelőket, így lehetetlenség hosszú távon megélni krumplitermesztésből” – mondta a Krónikának Mucsi. A mérnök szerint „az üzérkedők élnek a legjobban”, s a termelő és a vásárló pedig általában „ráveszít a munkára”. Idén Háromszéken átlagban a nagytermelők 18 tonnás hozamot értek el hektáronként, a kistermelők esetében ez a szám 15 tonnára csökken. Csúcstechnológia alkalmazása esetén a hekátornkénti hozam 28–30 tonna Felső-Háromszéken, főleg vetőmagról való termesztése esetén. A csapadékmennyiség a hektárhozamot másfélszeresére emelte az elmúlt évhez képest, s a gumók is egészségesek, jól tárolhatóak.

Kovászna megyében az évi krumpliszükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna a vetőmag. A mezőgazdasági szaktárca adatai szerint Romániában a hektáronkénti átlagtermés az európai uniós egyharmada. Míg hazánkban egy hektáron átlag 12–14 tonna krumpli terem, az Unió többi országában ez eléri a 35–37 tonnát. Az alacsony átlagtermés miatt Románia importra szorul. El kellene érni legalább a hektáronkénti 19-20 tonnás hozamot, hogy a termés fedezze a hazai szükségletet, vélik a szakemberek. Romániában és különösen a Székelyföldön a krumplitermesztés mellett szól, hogy ennek a kultúrának hagyománya van, megfelelő a talaj és a klíma, a megyében kutatóközpontok és kísérleti állomások működnek. Viszont hátrányt jelent a területek széttagoltsága. Országos szinten a krumpliföldek 80 százaléka 10 hektár alatti parcella. Kovászna megyében, ahol egyik alapvető termény a burgonya, még rosszabb a helyzet. Háromszéken nincs olyan gazda, aki ne termesztene krumplit, viszont nagyon felaprózott a terület, egy átlagos parcella mindössze 2,4 hektáros.