Nem tetszik a szomszédnak a rideg állattartás

A szomszédot az is felháborítja, hogy a nyári melegben az udvarába, házába átterjed a bűz, és a környéken a rágcsálók is elszaporodtak. Meglátása szerint a megoldás az lenne, ha a gazda farmját máshová költöztetné, távolabb a lakóházaktól.

Panaszával már a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, illetve a Hargita Megyei Állat-egészségügyi igazgatósághoz fordult, ennek következtében a múlt év végén az igazgatóság szakembere és egy állatorvos a helyszínen terepszemlét tartott. A látogatást követően – a panaszos elmondása szerint – egy műanyag borítású pajtát készített az érintett gazda, jelenleg is ott tartja fiatal szarvasmarháit, mivel csak az anyaállatoknak és a disznóknak van hely az istállóban. A szomszéd azonban úgy látja, az a pajta sem megfelelő az állatok tartására.

Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, ismeri az említett esetet. Hozzátette, már vidékünkön sem ritka, hogy az ajnádi gazdához hasonlóan kihajtják itatni, vagy hogy naponta több órát a szabad levegőn tartják az állatokat.

Sőt arra is van példa, hogy az istálló ajtaja mínusz 20 fokban is nyitva van, hogy a szabadban tartott – úgynevezett ridegtartású – állatok szabadon mozoghassanak, így látni olyant, hogy a tehenek a karámban, a havon fekszenek a legnagyobb hidegekben. A szilaj, vagy rideg állattartás háziasított állatok hagyományos tartási módja, az újabb, istállózó állattartással szemben. Az igazi rideg állattartás esetén a nyáj télen-nyáron a legelőn van, soha nem hajtják zárt területre. Az állat legel, nem kell külön etetni, és a nagyobb mozgás miatt a húsa kötöttebb, zsírszegényebb, mintha istállóban tartanák.

Felkerestük az állattartó Szőcs Józsefet és családját, akik körbevezettek ajnádi gazdaságukban: először az istállóban lévő szarvasmarhákat, disznókat mutatták meg, majd a karámban lévő állatokhoz kísértek. „Ha állatokat tartok, akkor megfelelően gondoskodom azokról” – hangsúlyozta az állattenyésztő. Megjegyezte azt is, hogy tavaly tízezer lejre vásárolt abrakot a szarvasmarháknak. Mint elmondta, magyarországi példa szerint szabadon tartja állatait, azaz nem istállóban, megkötve, hanem szabadon, karámban, úgy hogy a tinók szabadon mozoghatnak, ehetnek, hiszen előttük van a széna, az abrak és a víz is.

A 18 évig Magyarországon dolgozó gazda büszkén mutogatta fiatal állatait, állítva, hogy a faluban keresve sem találnánk hasonlót. Mint mondta, naponta 20 kilogramm abrakot kapnak a szarvasmarhák fejenként, tehát szerinte nem szenvednek hiányt semmiben. Állítása szerint, aki panaszt tett ellenük, az személyes ellenségeskedés miatt tehette, mivel ők törvényesen gazdálkodnak.