Nem tájékoztatták a hatóságok a termelőket, milyen adókat kell fizetniük

Édler András szerint azonban a felelősség nem kizárólag az adófizetőket terheli, hiszen az adóhatóság nem tájékoztatta őket megfelelőképpen. A földek utáni bért az esetek többségében természetben kapják a tulajdonosok, tehát tisztázni kellett volna, hogy a terményt milyen értéken kell felbecsülni, hogy adózni lehessen utána. „Valószínűleg az adóhatóság sem fogadja el, ha valaki beállít két zsák búzával, hogy hozta az adót” – szögezte le Édler András, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az érintettek többsége egyszerű falusi ember és nem adószakértő. A politikus elmondta, az öt évre számolt késedelmi kamat sokkal nagyobb, mint az adó.

Ambrus: nincs
büntetőkamat

Nem számolnak az árenda után be nem fizetett adóra büntetőkamatot – pontosított a Krónika megkeresésére Ambrus Attila. A Kovászna megyei adóhatóság vezérigazgatója elmondta, a számvevőszék felszólítására a helyi önkormányzatoktól kikérték a földekre kötött bérleti szerződéseket, ezek alapján kiszámolták, hogy a tulajdonosnak mekkora volt ebből a jövedelme, és annak mennyi a 16 százalékos adója. Az adó befizetésének kötelezettségéről levélben értesítették az érintetteket. Az igazgató szerint az sem okozott gondot, ha a bérlő terményben fizetett, hiszen minden évben a mezőgazdasági szaktanácsadó ügynökség javaslata alapján megyei önkormányzati határozatban rögzítik a termények hivatalos árfolyamát. Ambrus Attila hangsúlyozta, ameddig hivatalosan nem közlik ki a befizetendő adót, addig erre nem számolnak büntetőkamatot. Az esetek többségében az árendába adott földek után fizetendő évi adó nem haladta meg a 100 lejt, mondja Ambrus.

Kormányhatározatra várnak

Édler András egyébként az RMDSZ frakcióülésén már beterjesztette azon javaslatát, hogy a közalkalmazottak fizetéskiegészítésére vonatkozó pénzügyi amnesztiát terjesszék ki a bérbe adott földek után 2007–2011-ben ki nem fizetett adókra és késedelmi kamatokra is. Amint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ már korábban javasolta, hogy a közalkalmazottaknak ne kelljen visszafizetniük a fizetéspótlékaikat és azok késedelmi kamatait, amire szintén egy számvevőszéki határozat kötelezi őket. Kelemen Hunor szövetségi elnök támogatta Édler javaslatát is, így a háromszéki politikus bízik abban, hogy kormányhatározat szabályozza majd az amnesztiát.

Tánczos: nem korrekt
az adóteher

Nem tartja korrektnek a kisgazdák adóterheit Tánczos Barna, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára sem, aki a Krónikának elmondta, az idős emberek általában azért adják bérbe a földjeiket, mert már nem tudják azokat megművelni. „Egy idős néni a földje után kapott búzából mindössze tíz kemence kenyeret süt, addig sem kell a boltba kenyeret vásárolnia. Nem ezeken az embereken kellene az adókat behajtani” – szögezte le Tánczos Barna. Hozzátette: évek óta próbálják az adóhatóság és a pénzügyőrség figyelmét felhívni a zöldségek és gyümölcsök piacán uralkodó káoszra, a bukaresti piacokon működő „burgonyamaffiára”. „Ezeket a nagyméretű adócsalásokat kell visszaszorítani” – szögezte le Tánczos Barna.

Az érintetteket mostanáig nem tájékoztatták

A háromszéki földtulajdonosok többsége egyébként tavaly, a számvevőszéki ellenőrzés után tudta meg, hogy már évek óta adóznia kellett volna a bérbe adott földekből megvalósított jövedelem után, értesítést ugyanis erről mindössze tavaly kaptak az adóhatóságtól. A nagyborosnyói V. Erzsi néni elmúlt 80 éves, két hektár bérbe adott földje után évi tíz mázsa búzát kap, és mostanáig nem is sejtette, hogy ezután adóznia kell. „Nekem nem lesz miből öt évre visszamenőleg fizetnem, hiszen a ház- és telekadót is nehezen tudom minden évben a havi 300 lejes nyugdíjamból félretenni” – mondta el a Krónika megkeresésére az idős asszony.

Lakatos Péter: idén
egyszerűsödik az adózás

Más megyéből nem érkezett olyan visszajelzés az Állami Számvevőszékhez, miszerint visszamenőleg kell kifizetni az árenda utáni adót – tudtuk meg Lakatos Pétertől, az intézmény vezetőtanácsi tagjától. A szakember ugyanakkor emlékeztetett, hogy a szabadfoglalkozásúakkal is volt korábban „egy hasonló cirkusz”, amikor az adóhatóság több évre visszamenőleg akarta rajtuk behajtani az adót. „Ettől az évtől egyszerűbb lesz az adózás, mert az adótörvénykönyv lehetővé teszi, hogy a bérlő visszatartsa, majd ő fizesse be a vonatkozó adókat. Tehát például a mázsa búza helyett 16 százalékkal kevesebbet mér ki a földtulajdonosnak, és annak értékét befizeti az államkasszába” – tájékoztatott Lakatos Péter.

Más gondok vannak
Kolozs megyében

Kolozs megyében más jellegű, de tulajdonképpen mégis hasonló gondjaik vannak a termelőknek. Grigore Onaciu, a Kolozs Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, hozzá nem érkezett a Kovászna megyei esettel azonos panasz. Hozzáfűzte: ettől függetlenül a Kolozs megyei gazdáknak is megvan a maguk baja. Az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) dolgozó kistermelők ugyanis befizették az adójukat ugyan, de az egészségügyi biztosítást nem fizették ki, és most nekik 2006-ig visszamenőleg kamatostul számolták ki a befizetendő összeget. Mint részletezte, meglehetősen gyakori eset ez a megyében, a vékonypénzű nyugdíjas kistermelők elsősorban arra panaszkodtak az igazgatóságnak, nem tudtak róla, hogy nem elég az adót befizetni, az egészségügyi járulékot is ki kell fizetni.