2010. január 28., 09:352010. január 28., 09:35
A könyv első részében egy 16. századi csíksomlyói, állatgyógyászattal foglalkozó kézirat olvasható, a második rész dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője mintegy huszonöt évi gyűjtőmunkáját összegzi.
A kötet külön fejezetekben mutatja be Háromszék népi gyógyászatának hagyományait, megőrizvén a jellegzetes népies és tájjellegű kifejezéseket, felfogásokat, hiedelmeket, amelyek a modern tudományosság eredményességével is vetekszenek.
„A kiadvány központi témája az állatgyógyászat, mégsem a szakmának szól, történeti és néprajzi jellegű, mégsem történelem- vagy néprajzkönyv: azok olvassák, akik szeretik az állatokat és valamiképpen kötődnek Székelyföldhöz” – fogalmazta meg a könyvbemutatón Sikó Barabási Sándor.
A szerző elmondta, Háromszéken kezdte az állatorvosi szakmát, és fiatal orvosként csodálattal töltötte el, ha az állattartók a nagyszülőktől tanult, ősi módszerekkel jobb eredményeket értek el, mint a korszerű tudomány. A 16. századból ránk maradt, és először publikált dokumentumokból kiderül, több száz évvel ezelőtt rengeteg betegséget ismertek, és azokat különböző módszerekkel gyógyították is.
Mivel a székelység történetében fontos szerepet játszott a ló, a térségben az első állatgyógyászati tevékenységek a lovak gyógyításához fűződtek, de a marhát, a disznót, a juhot is „kúrálták”. Számos gyógynövényt ismertek és használtak, ezek többségéből készülnek a jelenleg használt gyógyszerek – hívta fel a figyelmet a szakember.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.