Fotó: Mediafax
2009. január 29., 10:512009. január 29., 10:51
A közleményben a szervezetek a Bizottság javaslatának elutasítását követelik a tagállamoktól. Az új termesztési engedélyekről a tagállamok februárban szavazhatnak majd.
Alig egy hónappal ezelőtt a környezetvédelmi miniszterek a génmódosítással kapcsolatos szabályozás jelentős szigorítását sürgették. A Bizottság maga is azt szorgalmazta, hogy elinduljon egy kétéves felülvizsgálat a génmódosított növények biztonságának és környezeti hatásainak értékeléséről, ezért az uniós tagállamoknak el kell utasítaniuk ezeket a javaslatokat – emlékeztetnek a Greenpeace-közleményben.
Decemberben a tagállamok is az EU génmódosítással kapcsolatos jogszabályainak jelentős mértékű szigorítását követelték, többek között azt, hogy a következő 18 hónapban a génmódosított növények társadalmi-gazdasági hatásait is vizsgálják meg, amivel eddig egyáltalán nem foglalkoztak.
A génmódosított növények termesztése elsősorban az amerikai kontinensen terjedt el. Ennek lényege, hogy laboratóriumi úton adnak olyan új tulajdonságokat a növényeknek, amelyek természetes nemesítéssel nem elérhetőek. A módszer ellen elsősorban a környezetvédők tiltakoznak, akik szerint ez olyan mérvű beavatkozás a természetes folyamatokba, mely beláthatatlan következményekkel jár.
A génmódosított növények kérdése először az ország EU-csatlakozásakor került a figyelem középpontjába. A csatlakozási tárgyalások során ugyanis Romániának vállalnia kellett, hogy a génkezelt növények ügyében az uniós előírásokat alkalmazza. Brüsszel nem tiltja ugyan a génmódosított növények termesztését, de olyan szigorú feltételeket támaszt, amelyeket csak nagyon kevés cég tud teljesíteni. Az Európában termesztett kukorica kevesebb mint 2 százaléka genetikailag módosított. Eddig öt EU-tagállam – Franciaország, Magyarország, Görögország, Lengyelország és Ausztria – tiltotta már be a génmódosított kukorica termesztését környezeti hatásai miatt. A biotechnológiáról 2007-ben készített EU-vizsgálat megerősítette, hogy a génmódosított növénytermesztési szektor nem teljesít valami jól. Ugyanakkor a környezetbarát mezőgazdasági módszerek, mint például a biogazdálkodás, több munkahelyet hoznak létre, serkentik a vidéki gazdaságot, és természeti környezetünk számára is biztonságosabbak.
A mezőgazdasági tárca által közzétett adatok szerint 2007-hez képest tavaly 23-szorosára nőtt a genetikailag módosított kukorica vetésterülete Romániában. Mindez annak ellenére, hogy a génmódosított technológia ellenzői be akarják tiltatni ezeket a fajtákat, és az elmúlt évben a környezetvédelmi tárca képviselői is közölték: a minisztérium olyan tanulmányok birtokában van, amelyek alapján feltételezhető, hogy a génmódosított kukorica termesztése környezetszennyező hatásokkal jár. Az akkori tárcavezető, Korodi Attila arra kérte a mezőgazdászokat, hogy lehetőleg kerüljék el a génmódosított kukorica termesztését.
A romániai gazdák már több éve termesztenek génmódosított növényeket: 1999 óta vetettek herbicidrezisztens szóját az országban, ám ezzel 2007. január 1-jétől, az uniós csatlakozás időpontjától fel kellett hagyniuk.
Az EU-ban ugyanis csak egyetlenegy, kukoricamoly-rezisztenciát hordozó vonal, a MON810 rendelkezik termesztési engedéllyel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok