Iuliu Suătean, a Kolozs megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság vezetője úgy nyilatkozott, 13 kérés érkezett hozzájuk, amelyben a gazdák jelezték, szeretnének biozöldségeket és
-gyümölcsöket termeszteni. Elmondta, idén öt tonna biogabonát és 400 ezer biotojást termeltek, illetve forgalmaztak a megyében. Miután kiderült, hogy a megyében egyetlen kimondottan bioélelmiszereket árusító bolt sincs, és a szupermarketekben sincsenek az ökotermékek számára elkülönített standok, Suătean leszögezte, igyekezni fognak, hogy mielőbb külön részlegeken árusítsák a kolozsvári boltok ezeket az árukat.
Mint tájékoztatott, az a zöldség, gyümölcs és gabonafajta minősül biónak, amely a termesztési folyamat során nem érintkezett vegyszerekkel, és genetikailag sem módosított. „A biogazdálkodás tudományos mezőgazdaságot feltételez, nem pedig visszatérést a múltba. Ugyanakkor ez a gazdálkodás a fizikai erőre épül, ezért társadalmi szerepe is van, hisz ezáltal új munkahelyek létesülnek” – fejtette ki a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Hozzátette: azért van ilyen kevés biogazda Romániában, mert a termeléssel járó költségek igen magasak. Ugyanakkor ahhoz, hogy megfelelő legyen a termés, és ezáltal profitot termeljen, legalább két év kitartó munkára van szükség. Ezzel is magyarázható, hogy a bioélelmiszerek, ökotermékek ára jóval magasabb, mint a megszokott élelmiszereké.
„Az ökobizonyítvány kiállítása igen sokba kerül. Vannak olyan gazdák, akik kis területen termesztenek, így természetesen a termés is kevés, akár egyetlen kosárnyi, zsáknyi. Így pedig nagyon nehéz betörni a nagy üzletláncok polcaira” – vélte Cornel Man, a kolozsvári székhelyű agrártudományi és állatorvosi egyetem professzora. Hozzátette: a biotermékek esetében a minőség fordítottan arányos a mennyiséggel, azaz a mennyiség a minőség rovására megy.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.