Mint Chifiriuc András érmelléki borász lapunknak elmondta, valóban nagy volt a szárazság az elmúlt év végén, de a tavaszi esőzésekből elegendő víz került a földbe ahhoz, hogy helyreálljon az egyensúly. S bár az is igaz, hogy a térségben megszokotthoz képest igen alacsony hőmérsékleti értékeket mérhettünk télen, szerencsére a kemény fagy nem tartott annyi ideig, hogy ártson a termésnek. A borász elmagyarázta: az idén megtermő szőlőfürtök kezdeményei már kialakultak a rügyekben, mégpedig igen nagy számban, hiszen a tavalyi év nagyon is kedvező volt időjárás szempontjából.
A februári hideget is azért sikerült a töveknek átvészelni, mert a tavalyi jó körülmények miatt jó állapotban voltak és vannak. „Aki rendesen permetezett, annak a peronoszpórafertőzéssel, ismertebb nevén a szőlőragyával sem lesz gondja idén” – vallja Chifiriuc András, aki arra is emlékeztetett, hogy ez a betegség 2010-ben járványszerűen támadta meg a szőlőtöveket. A szőlőnek egyébként a meleg és a napsütés kifejezetten jót tesz, a várható forró nyártól tehát csak akkor lehet félnivalója a borászoknak, ha túl sokáig tart a kánikula, akkor ugyanis a szőlő nem fejlődik megfelelően. Öszszességében nagyon jó szőlőtermést vár az érmelléki szakember, aki szerint ahhoz, hogy a szőlő minősége megmaradjon, a gazdáknak a mennyiséget még csökkenteniük is kell.
Minden jel arra mutat, hogy Szatmár megye szőlőtermő vidékein is nagyon jó lesz idén a termés – tudtuk meg Bencze Zoltántól, a megyei agrárkamara szakértőjétől. Mint részletezte, bár bő egy héttel ezelőtt jégverés volt, az ültetvények megúszták. Bencze elmondása szerint Halmi község környékén nem esett jég, így kiváló termés ígérkezik. Krasznabélteket és környékét ugyan nem kímélte meg az ítéletidő, azonban Johann Brutler, a Nachbil borászat vezetője szerint a jégverés inkább az épületekben tett kárt. „Teniszlabda nagyságú jégdarabok hulltak, melyek több épület tetejét betörték, a szőlő azonban megúszta – ecsetelte a borász. – A szőlőre ugyanis az apró szemű, sűrű jégverés veszélyes. Tett ugyan kárt a szőlőben is, viszont nem számolunk jelentős terméskieséssel, mindössze 5–15 százalékát verte le az alakulófélben levő szemeknek a jégeső.”
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.