Interjú Szabó Zoltánnal, az európai agrárszövetkezetek alelnökével

Az Unió a piacról szól


– Milyen hatással volt a magyarországi mezõgazdaságra az EU-integráció?
– Amikor Magyarország 2004. május elsején belépett az EU-ba, a kis- és középvállalkozások, illetve nagybirtokok közt jelentõs különbség alakult ki aszerint, hogy ki mit tudott igénybe venni az uniós források közül. Az, hogy az Unió mennyire elõnyös számunkra, az egyének felkészültségén, az addig megteremtett anyagi biztonságon múlik. A csatlakozás nyertesei azok, akik kedvezõbb anyagi feltételek között indultak el, és könynyebben hozzáférhettek a modernizációs forrásokhoz. Viszont némi anyagi stabilitáshoz vezetett a birtokolt terület méretével arányos támogatás, amelyhez minden gazda hozzájuthatott.
– A magyar mezõgazdaság számára mi jelentette a legnagyobb hátrányt?
– Az egyik alapvetõ hátrány abból származott, hogy az 1990-ben elkezdõdött privatizációs folyamatok a korábbi gazdasági kapcsolatokat szétzilálták, leginkább a termelési biztonságot jelentõ piaci kapcsolatok vesztek el. 1990 elõtt a Közép-Kelet-Európára jellemzõ, kézimunkaerõ-igényes, meghatározott piaci rendszer szerint mûködõ gazdaságok léteztek Magyarországon, így a rendszerváltás után az alulról jövõ kezdeményezések nagyon nehezen indultak el. Az ért el eredményt, aki az utóbbi 15-16 évben megszervezte a termék piacra juttatását. Akinek ez nem sikerült, az most élhet azokkal az uniós pályázati forrásokkal, amelyek termelõcsoportok, illetve félig önellátó gazdaságok támogatására hívhatók le, hogy azok elindulhassanak a piacszervezés felé. Mert az Unió a piacról szól. Ezt kell a romániai gazdáknak is szem elõtt tartaniuk.
– Mire kell még figyelniük a romániai gazdáknak?
– Fontos, hogy igazolni tudják tevékenységüket a területükkel, a tejkvótájukkal, egyáltalán minden olyan mérhetõ adattal, amire az Unió fizet. De hangsúlyozom, ezek a támogatások nem az Uniót jelképezik, hanem ennek egyik eszközét. Ha a gazdák nem szervezik meg a piacra jutást, akkor vesztesei lesznek a csatlakozásnak. Csíkszeredában hallottam egy felkészítõn, hogy az ottani gazdák nem félnek az Uniótól, mert a burgonyából jól meg tudnak élni. Mondtam erre nekik egy példát: a csatlakozás után két évvel Csíkszeredában is lesz legalább két bevásárlóközpont. A vevõk a bevásárlókocsiba a DVD-lejátszó mellé nem a hazai, nem megfelelõképpen piacra dobott pityókát, hanem a 25 kilós egalizált, mosott hollandiai burgonyás zsákot emelik be. Erre a piaci kihívásra kell felkészülni.
– Tanulhat-e Románia mezõgazdasági szférája a magyarországi hibákból?
– A tagállamoknak kölcsönösen kell informálniuk egymást, de ez a hatóságok dolga. A gazdatársulások, szövetkezetek feladata kialakítani és fenntartani az egymás közötti kapcsolatot, hogy megoszthassák tapasztalataikat.
• Kertész Melinda