Hipermarkettörvény: panaszkodás helyett igazodni kell

Az erdélyi gazdaszövetkezeteket is helyzetbe hozhatja a hónapok óta vita tárgyát képező, tavaly júliusban kihirdetett hipermarkettörvény, amennyiben a termelők a panaszkodás helyett inkább a piaci elvárásoknak próbálnak megfelelni, ugyanakkor megfelelő mennyiségű és minőségű terméket tudnak biztosítani az adott helyzetben – jelentette ki a Krónika kérdésére Tánczos Barna szenátor.

A volt mezőgazdasági államtitkár úgy véli, a parlament „elvégezte a dolgát” és felkínált egy komoly lehetőséget azáltal, hogy elfogadott egy olyan jogszabályt, amely kimondja: az élelmiszer-forgalmazási engedéllyel rendelkező jogi személyek kötelesek a hús, tojás, zöldség, gyümölcs, méz, tejtermék és pékáru kategóriába tartozó termékekből legalább 51 százaléknyit a rövid ellátási láncból beszerezni. Kivételt képeznek azok a cégek, amelyek kétmillió eurónál kisebb éves forgalmat bonyolítanak, vagy részvényeik összessége legtöbb ennyit ér.

Számítani lehetett az Európai Bizottság lépésére

A kezdeményezők egyébként azt akarták elérni a törvénymódosítással, hogy a hipermarketek helyi termelőktől vásárolják meg az általuk forgalmazott, a jogszabályban megjelölt termékfélék több mint felét. A törvény arra is kötelezi a nagy üzletláncokat, hogy a húsárun tüntessék fel a származási országot, a feldolgozott hústermékeken pedig a Romániából származó nyersanyag arányát. A jogszabálynak január elsejétől kellett volna hatályba lépnie, az alkalmazási módszertan azonban továbbra is késik, ráadásul az Európai Bizottság (EB) is bejelentette februárban, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, mivel a jogszabály korlátozza a kiskereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit.

Tánczos Barna szerint számítani lehetett az uniós hatóság által indított eljárásra, azonban leszögezte: a törvény nem sérti meg a szabad kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat, hiszen nem arról szól, hogy kizárólag a helyi termelőket részesítse előnyben. „Ne feledjük el, hogy a közös uniós agrárpolitikának (KAP) is az egyik fontosabb tartópillére az, hogy új eszközöket biztosítson a mezőgazdasági termelőknek, hogy az élelmiszer-ellátási lánc fontos szereplőiként működjenek közre, hogy kiküszöbölje a közvetítőket. Ezeket az intézkedéseket épp akkor indítványozták, amikor Dacian Cioloş volt miniszterelnök agrárügyekért felelős uniós biztos volt” – mutatott rá a Hargita megyei politikus.

Vannak már követendő példák

Tánczos Barna ugyanakkor jó jelnek nevezte, hogy Bogdan Chiriţoiu, „a legtöbb helyzetben Brüsszel-párti” bukaresti Versenytanács elnöke a téma kapcsán úgy fogalmazott, nem szabad meghátrálni, nem kell lemondani a hazai termelőket segítő törvényről csupán azért, mert a kormány kapott egy uniós figyelmeztetést. „Örvendetes fejlemény, hogy van akarat a törvény gyakorlatba ültetésére. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a termelők összefogjanak, alkalmazkodjanak az új helyzethez, megerősödjenek, és a piaci igények szerint szervezzék a tevékenységüket. Vannak már pozitív székelyföldi példák, hiszen láthattuk már, hogy egy székelyföldi termelő el tudta juttatni a krumpliját a szupermarketek polcaira” – mondta az RMDSZ-es szenátor.

A Versenytanács elnöke sem lepődött meg egyébként az európai uniós felszólításon. Emlékeztetett: hasonló cipőben jár Magyarország és Szlovákia is. „Tudtuk, hogy nehézségeink lesznek, de majd olyan utólagos korrekciókra lesz szükség, amelyek révén a jogszabályt hatékonyabban lehet alkalmazni” – fogalmazott Bogdan Chiriţoiu. Hasonlóképpen fogalmazott Petre Daea mezőgazdasági miniszter is, aki a kötelezettségszegési eljárást kommentálva leszögezte: két hónap alatt az összes olyan előírást megvizsgálják, amelyeket az Unió kifogásolt.

Eközben a Kaufland német hipermarketlánc gyümölcs- és zöldségbeszerzési osztályának romániai vezetője, Ionuţ Parfente egy mezőgazdasági konferencián bejelentette: termékeik több mint 50 százaléka romániai, ez pedig számukra stratégiai választás. „A sütőipari termékek 100 százalékban romániaiak, a méz 60 százalékban, a tejtermékeknél folyamatosan növeltük az arányt, jelenleg 50 százalék felett járunk, a húsipari készítmények esetében pedig közelítünk a 100 százalék fele” – közölte Parfente. Újságírói kérdésre elmondta, jelenleg 87 olyan romániai beszállítóval van szerződésük, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű terméket tudnak biztosítani.

„Már a vidékiek is szupermarketben vásárolnak”

Romániában soha nem látott méreteket öltött az élelmiszerimport, mivel még a vidéki gazdák is a hipermarketekből szerzik be a mindennapi betevőt – jelentette ki az Agrointeligenţa mezőgazdasági szaklap által szervezett keddi, bukaresti konferencián Marius Bîcu, a De La Ferma vállalkozás vezérigazgatója. „A legtöbb vidéken élő gazdának kertje van, zöldséget, gyümölcsöt termelnek, néhány állatot is tartanak, ehhez képest egyre többen járnak már a szupermarketekbe bevásárolni. A lekváros fánk helyett csokis croissant-t esznek, és ez egyáltalán nincs rendjén” – jegyezte meg a cégvezető. Mint mondta, ezt a fajta magatartást az is magyarázza, hogy vidéken a kereskedelem még mindig gyerekcipőben jár.