2012. május 17., 07:502012. május 17., 07:50
A családok közötti túlzott konkurencia azonban számos esetben oda vezet, hogy a távolról érkező viszonteladók jobban keresnek néhány nap alatt, mint azok, akik hónapokig kínlódtak a virágok termesztésével.
„Az emberek többsége nem akar társulni. Mindegyre azt hangoztatják, hogy ők nem akarnak egy újabb kollektivizálást a faluban – világosít fel az udvarfalvi helyzetről Nagy Győző tanácsos. – Így mindenki a maga módján próbálja értékesíteni a portékáját. Sokszor előfordul, hogy jön egy viszonteladó a faluba, a termelő meg azzal kezdi, hogy mennyit kért a szomszédja? Ha megtudja az árat, akkor képes pár banival olcsóbban adni a virágot, csakhogy tőle vigyék.”
Az önkormányzati képviselő, aki zöldségtermesztéssel foglalkozik, úgy véli, a helyiek többsége sokszor ráfizet az egészségtelen konkurenciára. Összefogás híján a nyereség nagy része a távolról érkező viszonteladók zsebébe vándorol, akik nagy tételben vásárolják az udvarfalvi virágot. Hasonlóan látja a dolgokat Ráduly György polgármester is, akinek családja szintén virágtermesztésből él. Az elöljáró már évek óta szorgalmazza egy érdekképviseleti szervezet létrejöttét, azonban a termesztők zöme elzárkózik a gondolattól.
Annak ellenére, hogy a virág termesztése messziről sem olyan kellemes és kényelmes feladat, mint például a megcsodálása, a helyiek szívesen vállalják a munkát és a kockázatot. Aki kezdetleges szinten űzi, annak télen, kötelező módon, éjjel akár kétszer-háromszor is fel kell kelnie, és tüzet kell raknia a fóliasátrakban. Annak sincs teljesen nyugodt élete, aki uniós pályázat révén automatizálta a fűtést és a locsolást; egy betegség bármikor beüthet és napok alatt tönkreteheti több hónapos munkáját. Két évvel ezelőtt egy árvíz tizedelte meg a Marosvásárhely közelében fekvő település virágait.
Székely Lászlónak a tavaly nőnap előtt majdnem az összes ciklámenje megbetegedett. Ennek ellenére meg se fordulna a fejében, hogy szakmát váltson. „Öt éve ezt csináljuk, ebből élünk. Addig mind nekem, mind a feleségemnek marosvásárhelyi munkahelye volt, itthon csak állattartással foglalkoztam. Egy 6×10 méteres felületen kezdtük, most hat–hét áron csak virágot termesztünk” – büszkélkedik a valamikori szerelő szakember, akinek árúja többnyire bukaresti viszonteladókhoz kerül.
Kelemen Rozáliáék még ennél is nagyobb területen, mintegy ezer négyzetméteren termesztenek mintegy tizenöt–húszféle virágot. Tizenkét évvel ezelőtt az elsők között voltak a faluban. Akkoriban egy nagy nejlonsátor alatt kezdték, a fóliaházak száma mára kilencre nőtt.
„Én is, férjem is otthagytuk a városi gyárakat, és azóta is csak ebből élünk. Én például annyira szeretem a virágokat, hogy sokszor még éjszaka is velük álmodom” – állítja a hölgy. Értékesítés céljából a Kelemen család hetente ilyenkor idényben az országot járja. A legtöbb petúniát és muskátlit Moldvában értékesíti, ahol szerintük az emberek többet áldoznak virágra, mint az erdélyiek.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.