Egyetlen Hargita megyei gazdának sem sikerült kiváltania a hagyományos termék minősítést igazoló dokumentumot, mert nem tudják teljesíteni a minisztérium által támasztott, a 724-es számú rendelet rögzítette szigorított feltételeket.
2014. október 09., 14:382014. október 09., 14:38
A régi tanúsítványokkal rendelkezők már csak november 30-áig árulhatják termékeiket a vásárokon, piacokon – tudtuk meg György Erzsébettől.
A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság képviselője közölte, a korábbi rendelet szerint összesen tizenhét termelő 47 terméke kapott hagyományos termék minősítést – ezeket decemberben kell felújítani az új kritériumok alapján –, a jogszabály-módosítás óta pedig négy dokumentáció került a szaktárca asztalára Hargita megyéből, azonban mindegyiket visszadobták.
Mint mondta, a tradicionális termék minősítés odaítélése többek között attól függ, hogy a termelő milyen dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy 40–50 évvel korábbi recept alapján állítja elő készítményét. A rendelet szerint a gazdák leírásokkal, tanulmányokkal, régi újsághirdetésekkel, feljegyzésekkel bizonyíthatják, hogy az a termék eddig is létezett.
„A gond az, hogy régebb nem igazán írták le a recepteket, inkább szájhagyomány útján terjedtek – magyarázta György Erzsébet. – Jobban utána kell járni a dolgoknak, el kell menni a könyvtárba, kutakodni kell, az illető régióra jellemző termékcsoport-leírást kell keresni. Valamilyen módon csak megoldható ez a probléma.”
Az új tanúsítványokat egyébként folyamatosan lehet igényelni, a régi minősítések pedig november 30-áig érvényesek, addig vihetik a piacra termékeiket a gazdák az új bizonylat hiányában. Mint kiderült, jelenleg újabb öt termelő dokumentációját készítik elő a csíkszeredai igazgatóságon. Ezek között van egy hagyományos lekvárt készítő, aki egy régi, kézzel írott recepttel rendelkezik. „Vele kapcsolatban azzal próbálkozunk, hogy ezt lemásolva, lefordítva elküldjük Bukarestbe. Reméljük, elfogadják bizonyítékként” – nyomatékosított György Erzsébet.
A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a 2014-ben benyújtott kétszáznál több kérelem több mint felét visszautasították. „Az új jogszabály szerint a hagyományossá minősített terméknek nem szabad élelmiszer-adalékanyagokat tartalmaznia, a nyersanyag helyi előállítású kell legyen, ami az európai felfogás szerint nemzeti jelleget ad a terméknek. Az előállítási recept nemzedékekről nemzedékekre kell öröklődjön, az előállítás műszaki folyamata és az alapanyagok feldolgozása a helyi hagyományokat kell kövesse” – tájékoztatott a mezőgazdasági igazgatóság illetékese.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium 2005-ben 280 hagyományos jellegű terméket jegyzett be, 2011-ben ezek száma 1050-re ugrott, 2013 végén pedig már 4400 ilyen termékkel számoltak. Hagyományos termékek a különböző kolbászfélék, sajtfélék, túróféleségek, amelyeket általában a háztájiban készítenek, de ide sorolható a kürtőskalács, savanyúságok, tésztafélék, s ugyanígy minősítik a kerámiatermékeket, vesszőfonatokat, szőtteseket és más, egy adott tájegységre vagy közösségre jellemző kézműipari termékeket.
A megyei önkormányzat még múlt hónap derekán hívta fel az érintettek figyelmét, hogy az agrárkamara, illetve a Hargita Megyei Tanács vidékfejlesztési egyesületének munkatársai a termelők rendelkezésére állnak, információkat szolgáltatnak arról, hogy a tanúsítványhoz a kérelmezési dossziénak milyen dokumentumokat kell tartalmaznia.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!