A Maros megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) szóvivője, Cristian Virag érdeklődésünkre elmondta, a szigorítások ellenére évről évre gondot okoz a tűzoltóknak a tavaszi tarlóégetés. A kertekben, szántóföldeken gazdálkodók, de gyakran a városi, kiskerttel rendelkező telektulajdonosok is úgy próbálnak megszabadulni a száraz növényi maradványoktól, hogy meggyújtják a tarlót, semmibe véve az előírásokat. A legtöbb gondot az okozza, hogy a tüzet rendszerint felügyelet nélkül hagyják. A Maros megyei tűzoltóság nyilvántartása szerint csak az elmúlt hétvégén 15 alkalommal riasztották a megyei tűzoltóságot tarlóégetés miatt.

A Bihar megyei Körösök Katasztrófavédelmi Hatóság tájékoztatása szerint egy héttel ezelőtt Belényes és Köröstárkány között 100 hektár mezőgazdasági területen égett a száraz növényzet, a tűzoltók négy órán keresztül küszködtek a lángokkal, s bár anyagi kár nem keletkezett, a katasztrófavédelmi hatóság közleménye szerint a beavatkozással sikerült megmenteniük 13 hétvégi házat.

A tarlóégetésre vonatkozó szabályozás szerint a gazdák kötelesek engedélyt kérni a területüket felügyelő környezetvédelmi szervektől, és minden esetben értesíteniük kell a katasztrófaelhárító egységeket is. A tarlóégetés jóváhagyására írt kérvényhez csatolni kell a megyei növényegészségügyi igazgatóság igazolását, amelyben a hatóság megállapítja, milyen betegség vagy kórokozó miatt indokolt a terület leégetése. Ennek az igazolásnak azt is alá kell támasztania, hogy az égetés megakadályozza, hogy a környékbeli parcellák is megfertőződjenek. Továbbá a gazdának a szakhatóság által kiállított okirattal kell igazolnia, hogy rendelkezik alapvető tűzvédelmi képesítéssel.

A tarlóégetőnek értesítenie kell az országos környezetőrség parancsnokságát, és készítenie kell egy részletes égetési tervet, amely alapján jól be lehet határolni a tarlóégetésre váró parcellákat. A törvény szerint csak tarló, nád, száraz fű, bokros aljnövényzet és a haszonnövények betakarítása után fennmaradó hulladék, illetve a betegnek nyilvánított termés égethető el. A szabályok áthágását magánszemélyek esetében 3000-től 6 ezer lejig, cégek esetében 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. Súlyosabb vétség, például emberre, állatra, termésre veszélyes tűzvész okozása esetén 30–60 ezer lejes bírságot vagy akár 3 hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztést is kiróhat a bíróság.