Etikai kódexet kérnek

Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő, a gazdasági szakbizottság tagja tegnap elmondta: a parlament szakbizottsága lezárta a termelői és beszállítói panaszok kivizsgálását. Következő lépésként újra tárgyalóasztalhoz hívják a nagy szupermarketek képviselőit, valamint az élelmiszer-ipari szövetségek képviselőit. Ugyanakkor etikai kódex kidolgozását is javasolják, amely elejét vehetné, hogy a szupermarketek erőfölényükkel visszaélve kedvezőtlen szerződéseket kényszerítsenek a beszállítókra. „A szerződésekben foglaltak miatt a termelők lassan már kizárólag csak a nagyáruházaknak szállíthatnak, így a nyereség rendkívül alacsony. Mivel nincs kilátás a termelők bevételeinek növekedésére, ennek folyományaként nincs esély arra, hogy növekedjék a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedő munkavállalók száma” – áll a termelői szövetségek közös nyilatkozatában.

Diszkriminatív piaci verseny

Az élelmiszer-ipari szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a szupermarketek diszkriminatív és a szabad versenyt korlátozó eszközöket alkalmaznak a beszállítókkal szemben. Többek között szerződéses úton kényszerítik őket arra, hogy amenynyiben más, kisebb üzleteknek is szállítanak, ne alkalmazzanak az általuk fizetettnél kisebb árakat. Ezek a piaci árak mesterséges növekedését és a kistermelők eltűnését eredményezik, mivel nem képesek szállítani a nagyáruházak által megkövetelt mennyiséget. Arra is rámutatnak, hogy a polcokon megjelenő termékek árképzésének átláthatatlansága miatt a fogyasztók nem tudják, mekkora a valós árrés. A „rejtett díjak” alkalmazásával mesterségesen felduzzasztják az árakat, ezáltal a nyereségük akár 60 százalékos is lehet, miközben a termelők és a fogyasztók veszítenek az üzleten. A szervezetek egyúttal szeretnék betiltatni, hogy a városok központjában és a lakónegyedekben szupermarketek épüljenek, mivel ez véleményük szerint forgalmi dugók kialakulásához, a zöldterületek és a játszóterek eltűnéséhez, valamint a telekárak növekedéséhez vezet. Egyúttal úgy vélik, meg kell vizsgálni, valójában milyen előnyt jelent a helyi közösségek számára a hipermarketek megépülése, mivel „egyes új munkahelyek megjelenése a régebbiek eltűnéséhez vezethet”.

Már az EU is vizsgálódik

A nagyáruházak visszaéléseit már uniós szinten is vizsgálják, miután az Európai Parlament (EP) képviselői kellő számú aláírást gyűjtöttek össze a témában. Amennyiben a szupermarketek tevékenysége sérti az uniós kereskedelmi törvényeket, az Európai Bizottság közösségi szinten szabályozza az áruházláncok jogait és kötelességeit. A kezdeményezés indoklásául azt hozták fel, hogy úgy tűnik, a szupermarketek egész Európában kiszorítják a piacról a kiskereskedőket, és nyomott átvételi áraikkal megnehezítik a termelők, beszállítók helyzetét. Sok helyen saját munkavállalóik is arról panaszkodnak, hogy jogaikat megnyirbálják. Az üzletek mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztő reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek – vélik a kezdeményezők. Dominanciára törő tevékenységük hosszabb távon a választékot és a fogyasztók választási lehetőségeit korlátozza az EP-tagok szerint. Ráadásul számos példa mutatja, sokszor a vásárlók jogai sérülnek a lejárt szavatosságú, rossz termékekkel.